A korkedvezményes nyugdíjak hiánya elsorvasztja a megterhelő hivatásokat

A Fidesz-kormány még 2012-ben törölte el a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, amiért azóta sem kompenzálta a kirívó megterhelésnek kitett munkavállalókat, akiknek az életéből a tervezhetőséget és a stabilitást iktatták ki a rendszer megszüntetésével.

Immár hét év telt el a nagy port kavart és jelentős elégedetlenséget kiváltó, egyes munkavállalói érdekképviseletek szerint minimum 15-20 százalékos lemorzsolódást eredményező intézkedés óta, és a korkedvezményes nyugdíj elvételének negatív hatásai egyre nyilvánvalóbban kezdenek kiütközni a magyar társadalomban.

Az Alfahírnek Dobi István, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) elnöke  úgy fogalmazott, hogy az európai uniós országok túlnyomó többségében az élettanilag megterhelőbb munkakörökben a munkavállalók életkorának növekedésével a munkavégzés terheit valamilyen módon igyekeznek csökkenteni.

"Magyarországon ezt eltörölték, helyette viszont nem jött létre új rendszer, csak az ígérgetés megy"

- tette hozzá. Kifejtette, hogy a buszvezetők körében ez például egyre nagyobb emberhiánnyal jár, vannak olyan régiók és társaságok, ahol már komoly nehézségeket okoz kellő számú embert találni a helyi járatok üzemeltetésére. Szerinte egyre gyakrabban hallani arról, hogy ukrán vendégmunkásokkal pótolnák a hiányzó munkaerőt.

Dobi István szerint a szakmában óriási mértékű az elöregedés, ráadásul 10-15 év egyáltalán nem volt buszvezetőképzés, a társaságoknak ezt jelenleg is önerőből kell megoldani, ami hatalmas terheket ró rájuk.

A szakszervezeti vezető szerint a korkedvezményes nyugdíjak megszüntetésével a kiszámíthatóságot, az életpálya tervezhetőségét és az ez által nyújtott biztonságot vették el a munkavállalóktól. Hozzátette:

ezzel mind a mostani, mind a leendő munkavállalók számára kiiktatták a motivációt a rendszerből.

Ezen szerinte az sem segít, hogy elmaradtak az érdemi béremelések, és úgy látja, hogy a kormánynak hamarosan lépnie kell, ha az országon belül akarja tartani a munkaerőt.

A nemrég bevezetett túlóratörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy megoszlanak a vélemények a buszsofőrök között. Vannak, akik szívsebben vállalnák a 400 órás túlórakeretet, ha ezzel elkerülhetik, hogy másodállást kelljen vállalniuk, de vannak olyanok is, akik már a normál terhelést is alig bírják fizikailag a különféle egészségügyi problémáik miatt. Hangsúlyozta: ő, szakszervezeti vezetőként biztos nem ír alá olyan kollektív szerződést, ami 300 óránál több túlórakeretet szab meg, de ha egyes alkalmazottak, önként vállalják a többletet, az az ő egyéni döntésük.

Dobi István szerint egy olyan rendszer bevezetése lehetne megoldás a jelenlegi helyzetre, ami figyelembe veszi a munkaidő hosszát, a fizikai megterhelést és a munkavállaló életkorát, és ezeknek megfelelően honorálja az elvégzett munkát.

"Ez ne azt jelentse, hogy 30 évnyi megterhelő munka után kirakják az embert az út szélére, mondván, képezze át magát mondjuk gyertyakészítővé"

- hangsúlyozta a KDSZSZ elnöke.

Megérdemelt nyugdíj helyett álljon portásnak a tűzoltó - Üzeni a Fidesz-kormány

Ma Magyarországon majd félmillió embert érint a korkedvezményes nyugdíjak kérdése, mondta el tegnapi parlamenti felszólalásában Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki kiemelte:"460 ezren megfáradtak, megbetegedtek a munkában, már nem alkalmasok a kemény fizikai munkára nyolcórás beosztásban."A jobbikos honatya elmondta: ezen emberek legalább 80-90 százaléka fizikai munkát végez, többségük pedig a nehéziparban dolgozik.

Pintér Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint is szükség lenne a korkedvezményes nyugdíjak visszavezetésére, ám a probléma szerinte sem orvosolható egyik pillanatról a másikra. Kifejtette, hogy a rendszer kivezetése előtti időszakban valóban sok visszaélés volt egyes ágazatokban, ezért a koncepciót felül kellene vizsgálni, át kéne gondolni, de pártja támogatja egy igazságos szisztéma felállítását.

Az ellenzéki honatya hangsúlyozta, ő is úgy tapasztalta, hogy a rendszer kivezetésével a hosszútávú tervezhetőséget vették el azoktól a munkavállalóktól, akik komoly fizikai kockázattal és potenciálisan egészségkárosító hatással járó hivatást választottak maguknak.

Pintér szerint egyébként mostanra nyilvánvalóvá váltak a 2012-es intézkedés negatív következményei:

mind a kivándorló magyarok, mind a helyükre érkező külföldi, zömmel ukrán vendégmunkások számában érezteti a hatását lépés.

A képviselő szerint egyre szaporodik azoknak a munkaterületeknek a száma, ahol már nem tudják biztosítani a kellő létszámú dolgozót. Emellett viszont a dunaújvárosi Hankook-gyárat említette intő példaként, ahol folyamatosan épülnek a munkásszállók az egyre több külföldi munkavállaló számára. Hozzátette:

"Az, hogy a rendőrség vagy a tűzoltóság létszámhiányát honnan pótolják majd, mindenki számára hatalmas kérdőjel."

Még aktuálisabbá vált a férfiak 40 év munkaviszonyt követő nyugdíjazása

Mit kapunk, ha összeadjuk a jelenlegi nyugdíjkorhatár és a rabszolgatörvény hatásait? Egy agyonhajszolt, a végkimerülésig dolgoztatott elöregedő társadalmat. Ehhez jön még az elégtelen magyar bérhelyzet, ami az elvándorlás legnyomósabb oka. Semmiképpen sem egy kecsegtető jövőt vetít felénk hazánk állapota, az áhított osztrák életminőség, amit meg az Orbán-kormány vizionál, nemhogy közeledne, sokkal inkább távolodni látszik.