A január 11-ei módosító javaslattal kapcsolatban a képviselő asszony az Alfahírnek hangsúlyozta: az, hogy jelenleg a közalkalmazotti bértábla szerint érintettek több, mint kétharmada a garantált bérminimumot kapja alapbérként, azt mutatja, hogy a Fidesz valójában szolgasorban kívánja tartani a köz szolgálatában állókat.
"Ezzel az Orbán-kormány azt a 2008-as IMF-paktumot hajtja végre, amit még a Gyurcsány-kormány kötött. Ez az MSZP-Fidesz nagykoalíció, ami - noha kevés szó esik róla, de - a legkézzelfoghatóbb valóság ma Magyarországon"
- indokolta a jobbikos honanya, hogy miért próbál a Jobbik - parlamenti pályafutása alatt sokadjára - megoldást találni az önkormányzati intézményekben dolgozó köztisztviselők béremelésére.
Az ellenzéki párt képviselője emlékeztetett rá, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlanul 38650 forint, így az ez alapján fizetett bér azóta már
mintegy 30-40 százalékot veszített vásárlóerejéből.
Hegedűs Lorántné szerint csak egy átfogó és érdemi bérrendezés állhatná útját a tapasztalt szakemberek elvándorlásának, az ágazatban is egyre nagyobb mértékben jelentkező dolgozói szegénységnek és lehetővé tenné a közigazgatás működőképességének megőrzését, illetve a szolgáltatási színvonal biztosítását.
A benyújtott javaslat a rendvédelmei és honvédelmi dolgozók régóta esedékes bérrendezésére és a cafeteria-keretének növelésére is vonatkozik, tette hozzá a Jobbik alelnöke. Kiemelte: a Jobbik szerint mielőbb érdemben kezelni kellene a közszféra egészében jelentkező, és annak működésképességét veszélyeztető alulfizetettséget és bérfeszültséget. Az ellenzéki politikus úgy véli, ennek egyik módja lehetne, ha
bevezetnék a felsőfokú végzettségű munkavállalók diplomás-bérminimumát is.
Hegedűs Lorántné szerint erre a költségvetésben megvan a fedezet, bevezetéséhez csak gazdaságpolitikai szemléletváltásra, politikai akaratra és "keresztény szolidáris értékrendre" volna szükség.
A Jobbik alelnöke szerint, ha a Fidesz nem tesz eleget a kötelességének, és most sem lesz hajlandó megnyugtató módon rendezni ezeket a kérdéseket, azzal csak az amúgy is egyre nagyobb mértékű elvándorlást fokozza majd, és az eddiginél is jobban aláássa az ország gazdasági stabilitását.
A minimálbér és garantált bérminimum 2018 decemberében megszavazott emelésével kapcsolatban a képviselő asszony megjegyezte, hogy amennyiben a kormányzat a többletkiadásokat az önkormányzatokra, illetve azok intézményeire hárítja,
"az szinte vállalhatatlanul nagy megterhelést jelent majd, ezért idén is elengedhetetlen lesz a központi segítség".
Kiemelte: az átlag 8 százalékos emeléssel járó intézkedés nem csak a közalkalmazottakat, hanem a nagy állami vállalatok, mint a MÁV vagy a Posta dolgozóit is érinti. Ezeket az összegeket a települések szerinte képtelenek lesznek kormányzati cselekvés nélkül előteremteni.
Március 14-én lesz a közszolgálati dolgozók sztrájkja
Március 14-én tartja meg országos sztrájkját a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a hozzá csatlakozó érdekképviseletek, ha nem sikerül megállapodni követeléseikről a kormánnyal. Évek óta húzódik az állami és önkormányzati szféra rendbetétele.