Jobbik: Vizsgálják meg, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a közmédia!

Jobbik: Vizsgálják meg, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a közmédia!

Dr. Brenner Koloman levélben kérte Stummer Jánost, hogy hívja össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot: vizsgálják meg, hogy jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot a közmédia - írja közleményében a Jobbik.

Orbán elsősorban a közmédián keresztül vette át Oroszországból a dezinformációs propagandát. A putyini agymosást a mai napig – az Ukrajna elleni orosz agresszió után is – beletolják a köztévé nézőinek arcába. Az állami tévé és rádió beszélő fejei és meghívott „szakértői” a Moszkvából átvett és oroszról lefordított álhírekkel támadják Európát, miközben oroszbarát üzenetekkel bombázzák a magyar állampolgárokat

- írja a jobboldali néppárt.

Az ellenzéki párt szerint Orbán Viktor és hűséges szolgája, Szijjártó Péter most eljátsszák ugyan az Európai Unió és a NATO hű szövetségeseinek szerepét, de valójában ugyanúgy az orosz érdekeknek vetik alá magukat és Magyarországot, valamint erre használják a százmilliárdokból fenntartott moszkovita közmédiát is.

A néppárti Jobbik országgyűlési képviselője, az országgyűlés alelnöke, dr. Brenner Koloman ezért levélben kérte Stummer Jánost, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökét, hogy hívja össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot annak érdekében, hogy kivizsgálják, jelent-e valamilyen szintű nemzetbiztonsági kockázatot a közmédia „áldásos” működése Magyarországon? A néppárti Jobbik addig is felszólítja az Orbán-kormányt, hogy a közmédia azonnal hagyjon fel az orosz propagandával!

A Jobbik szerint a következő kérdéseket lenne érdemes tisztázni a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén:

  • Ki és mikor döntött úgy, hogy Magyarország részt vegyen az orosz dezinformációs titkosszolgálati kampányban?
  • Milyen szerepe volt a fideszes álcivil szervezeteknek – nevezetesen Földi Lászlónak, a Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumi elnökének vagy Horváth Józsefnek, az Alapjogokért Központ „biztonságpolitikai szakértőjének” az orosz befolyás magyarországi kiépítésében?
  • Az említett személyek állnak-e bármilyen szerződésben a miniszterelnökséggel vagy a közmédiával?
  • Kik és mikor szervezték meg a magyar dezinformációs szolgálatot?
  • Van-e összefüggés a Nemzetközi Beruházási Bank és a magyar álhírhálózat között?
  • Felállítható-e összefüggés az orosz hírszerző szolgálat vezetője, Szergej Nariskin magyar letelepedési kötvénye és a magyar álhírhálózat között?
  • Mekkora veszélyt jelent a destabilizációs propaganda Magyarországra, az Európai Unióra és a NATO-ra nézve?

Legkésőbb április 3-án „lemossuk a gyalázatot”!

- zárul a közlemény.