Dübörög! Többnapos sztrájkba kezdenek a BKV-nál áprilisban

A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) április 18-án 0 órától 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én 0 órától 28-a 24 óráig ötnapos sztrájkot hirdetett.

A munkabeszüntetés minden ágazatra kiterjed, így az érinti a busz-, a troli-, a villamos- és a metróközlekedést is.

A Jobbik figyelmeztetett, de a kormány nem tett semmit

Az alábbiakban a Jobbik szó szerint idézi egy héttel ezelőtti közleményét. Az általunk megfogalmazott félelmek a kormány tétlensége és felelőtlen hanyagsága miatt valósággá váltak.

Tömeges felmondások és sztrájk lehet a következménye annak, ha a munkavállalók nem jutnak magasabb bérekhez.

Tekintettel arra, hogy Budapest pénzügyi lehetőségeit a kormány jelentősen szűkítette, és az agglomerációs közlekedés finanszírozásának elmaradása miatt a kormány csak a 2015-ös évre vonatkozóan 12 milliárd forinttal tartozik mindmáig Budapestnek, a jelenlegi helyzet rendezése érdekében a kormánynak fizetnie kell.

A 12 milliárd forint bőségesen fedezetet nyújt a BKV dolgozók idei bérkövetelésére. Hosszútávon a munkavállalók helyzetére a Jobbik által kezdeményezett, nemzetközi összefogással útjára indított bérunió megvalósítása jelenti a megoldást.

Ma egy BKV buszsofőr jó esetben nettó 180.000 forintot visz haza, míg bécsi kollégája a Wiener Liniennél nettó 1.800 eurót, vagyis több, mint félmillió forintot, ami a magyar buszsofőr fizetésének háromszorosát is meghaladja.

Amíg ilyen és még ennél is nagyobb mértékű bérkülönbségek fennállnak, számítani lehet a munkaerő elvándorlására, hiszen a magyar emberek - Orbán Viktor állításával ellentétben - nem kalandvágyból, hanem a magasabb fizetések miatt mennek külföldre dolgozni.

A Jobbik célja azt elérni, hogy az Európai Unióban megvalósuljon az egyenlő munkáért egyenlő bért elve.

Tokody Marcell Gergely, a Jobbik fővárosi képviselője

A szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert a BKV-val folytatott kollektív munkaügyi vitában nem közeledtek az álláspontok a bérrendezésről. Az érdekképviseletek hároméves bérrendezést akartak elérni, amelyben 30 százalékos bérfejlesztési kértek, ennek évenkénti mértékéről külön tárgyalásokon egyeztetnének. Ezen felül 2017-re további 5 százalékos béremelési igényt támasztottak, amelyet az alacsonyabb keresetűek bérfelzárkóztatására kértek.

A BKV a tárgyalások során hangsúlyozta, hogy határozott szándéka a bérfeszültségek hosszú távú rendezése, de a források előteremtéséig a munkavállalók türelmét kérte.

Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a sztrájkról már tájékoztatták Bolla Tibort, a BKV elnök-vezérigazgatóját.

A munkabeszüntetés támogatottsága a BKV-n belül százszázalékos - tette hozzá.

És eljött ez is: több száz felmondólevelet írtak alá a csalódott BKV-alkalmazottak
Pénteken írtunk arról, hogy BKV-vezetésének még csak ajánlatot sem sikerült letenni az asztalra a bértárgyalások aktuális fordulójában, nos meg lett a következménye. Több százan kitöltötték és aláírták a felmondási nyomtatványukat, amely az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) páncélszekrényébe fog kerülni, s a járművezetők és karbantartók egy hónap múlva élesíthetik be - jelentette be Nemes Gábor, az EKSZ elnöke.

Azért nem áll le a négyeshatos

Törvényi rendelkezések szerint a sztrájk első napján 66 százalék szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól viszont csak a csúcsidőben kell tartani az elégséges szolgáltatás mértékét, csúcsidőn kívül akár el sem indulhatnak a járatok, ha napi átlagban teljesül a 66 százalékos szolgáltatási színvonal.