Nemsokára itt van május elseje, de a magyar munkavállalóknak sajnos nincs miért örömködniük, ugyanis hosszú-hosszú évtizedek óta a magyar bérek felzárkóztatása és emelkedése elmarad - mutatott rá a Pénzügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton.
A Jobbik-Konzervatívok elnöke és EP-képviselője kijelentette: a magyar embereket és munkavállalókat is megilletik a normális bérek, vagyis az, hogy évről évre növekedjen Magyarországon az életszínvonal és emelkedjenek a bérek.
Emlékeztetett: pártja néhány évvel ezelőtt elindította a béruniós kezdeményezése keretében azt az aláírásgyűjtést, amelyet több százezer magyar honfitársunk is aláírt. Felidézte: a Jobbik Európa-szerte kampány indított annak érdekében, hogy Kelet és Nyugat, Észak és Dél között a bérek közelítsenek egymáshoz.
Gyöngyösi meggyőződése szerint a kormánynak hosszú évek álltak rendelkezésére ahhoz, hogy rendezze a magyar munkavállalói béreket azáltal, hogy a gazdaságpolitikán keresztül növelje a magyar termelékenységet.
"De Orbán Viktor gazdaságpolitikája éppen ellenkező irányba indult el, és ma már azért kell aggódnunk, hogy Magyarország egyáltalán megmaradjon az Európai Unió tagjának"
- húzta alá a jobbikos EP-képviselő, aki szerint az egyik legnagyobb veszély, hogy a miniszterelnök kivezeti-e hazánkat az EU-ból.
Úgy látja, bérfelzárkóztatás és jóléti felemelkedés Magyarországon kizárólag az EU-n belül képzelhető el. Ezt példázza a régiónkban található többi ország esete is.
Ha megnézzük Lengyelország, Csehország, Szlovákia, vagy éppen Horvátország példáját, láthatjuk azt, hogy évről évre növekednek a bérek, közeledve a nyugat-európai bérekhez - világított rá, és szavai szerint
egyedül Magyarország az, amelyik ellenkező tendenciát mutat, és lassan már azért kell dolgoznunk, azért kell kapaszkodnunk, hogy Románia ne hagyja le Magyarországot.
Gyöngyösi kiemelte, hogy hazánkban a bérnövekedés olyan alacsony szintű, hogy az már az inflációval sem tud lépést tartani.
Jelezte, a 20 százalékot meghaladó infláció toronymagasan a legmagasabb az uniós országok viszonylatában, az élelmiszerek drágulása pedig a 40 százalékot is meghaladja idehaza.
"A magyar kormány gazdaságpolitikáján sürgősen változtatni kell"
- nyomatékosította Gyöngyösi Márton.
Meglátása alapján az EU partnerünk abban, hogy a munkabérek közelíthessenek a nyugati bérszínvonalhoz, ebben mankót tud biztosítani a kohéziós politikáján keresztül hazánknak.
Z. Kárpát Dániel szerint nem lehet nem látni azt a folyamatot, hogy kirívóan alacsony a magyar bérszínvonal. Úgy látja, most már egyfajta stratégiává vált volna az, hogy a jobban keresni vágyó fiatalokat engedik külföldre vándorolni és a harmadik világból, vendégmunkások tömegei képében pedig olyanok érkeznek egyre nagyobb számban, akik beérik lényegesen alacsonyabb fizetésekkel.
Kifejtette: "a korábbi béruniós koncepciónknak megfelelően mi nemcsak egy vágyálmot fogalmaztunk meg - ami abban öltött testet, hogy a szülőföldjén mindenki boldogulhasson és kereshessen normális munkával, normális, kézzel fogható béreket -, hanem azt is, hogy hogyan és miből lehetne ezt keresztülvinni".
Z. Kárpát szerint jól látható, hogy az uniós pénzek befagyasztása és egy hibás gazdaságpolitika helyett ezeket a forrásokat meg kellene szerezni, a kohéziós alapokból pedig közvetlenül lehetne segíteni a bérkiegyenlítés tervét, adott esetben úgy, hogy a multicégekkel újra kellene tárgyalni azokat a stratégiai szerződéseket, amelyekbe bele lehetne szövegezni a legalább lassú bérközelítés szándékát, a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak pedig közvetlenül lehetne ebben segíteni. A Jobbik-Konzervatívok politikusa megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásoktól extra terhet nem kér a bérek emelése során. Egyértelmű szerinte ugyanis, hogy állami, kormányzati feladatkör lenne a segítségnyújtás.
"Tökéletesen átható az, hogy ha ez a kormány képes évente akár százmilliárdos nagyságrendben multicégeknek vissza nem térítendő támogatást adni, és az ottani munkahelyek akár bértömegeit is kifizetni, akkor követeljük, hogy tegye meg ugyanezt a magyar kis- és közepes méretű vállalkozások irányába is"
- fogalmazott.
Hozzátette, nem várnak különösebb előjogokat, csak egyenlő, méltányos elbánást a magyar vállalkozók számára.
Mint folytatta, a bérkiegyenlítési koncepció harmadik része pedig az, hogy az állam saját magán is elkezdhetné ennek a problémának a megoldását az állami szférában dolgozók bérének lassú, de kiszámítható emelésével. Ezt ugyanis véleménye szerint önerőből meg lehetne kezdeni.
"Lenne mihez nyúlni még a válságos időkben is"
- mondta, utalva arra az 1500 milliárd forintra, ami váratlan vagy plusz bevételként jelentkezett a tavalyi évhez képest.
(Címlapkép: Gyöngyösi Márton és Z. Kárpát Dániel sajtótájékoztatója a Pénzügyminisztérium épülete előtt - Béli Balázs/Alfahír)