Már nemcsak az Európai Unió intézményes együttműködésében okoz zavarokat a kormány makacs álláspontja, hanem az amerikai állammal is meggyűlik a bajunk. James E. Risch idahói szenátor, a külügyi bizottság befolyásos republikánus vezetője megakadályozott egy 735 millió dolláros amerikai fegyvereladást Magyarországnak, amiért az ország nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását – írja a 444.
A döntés nyomásgyakorlás céljából született, hogy Magyarország ne akadályozza tovább a csatlakozást a jövő hónapban esedékes NATO-csúcson.
A hírt elsőként közlő The Washington Post szerint Magyarország mind a NATO, mind a 27 tagú Európai Unió vétójoggal rendelkező tagjaként hatalmas nemzetközi befolyással rendelkezik. Orbán Viktor miniszterelnök megakadályozta az Ukrajnának nyújtott európai védelmi finanszírozást, megakasztotta a szankciós csomagokat és elmélyítette az Oroszországhoz fűződő energetikai kapcsolatokat, és azzal a váddal illette Budapestet (értsd: a kormányt - a szerk.), hogy Putyin trójai falovaként működik.
Az Egyesült Államokban a jelentős fegyvereladásokhoz engedélyt kell adnia a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságai elnökének és rangidős tagjainak. E nélkül a külügyminisztérium azt nem jelenti be, és nem kezdődik meg az értékesítési folyamat. A Magyarország által megvásárolandó fegyvercsomag 24 HIMARS rakétaindító üteget, több mint 100 rakétát és hozzá tartozó kapszulát tartalmaz, több elengedhetetlen alkatrészekkel együtt. Lengyelországnak épp a múlt hónapban szállították le első M142 HIMARS-okat, és még 500 darabra nyújtottak be igényt.
A cikkből az is kiderül, hogy felettébb ritka az ilyen döntés a külügyi bizottságban. Mutatja, mennyire nem nézi jó szemmel Washington a magyar külpolitikát a NATO kötelékein belül, ráadásul nemcsak a kormány, de a republikánusok sem. A szenátor egyébként közvetlenül is kifejezte már aggodalmait a magyar kormány felé. Az amerikai álláspont azért is kínos az Orbán-kormánynak, mert a republikánusok kezdeményezték, pedig a magyar miniszterelnök tavaly azért utazott Texasba, hogy felszólaljon a republikánusok legfontosabb találkozóján, a CPAC konferencián, és Magyarország is vendéglátója ezeknek a konzervatív-jobboldali politikai összejöveteleknek.
Szijjártó Péter eközben egy trumpista tévécsatornánál szerepelt az Egyesült Államokban, ahol - amellett, hogy a többszörös vádemelés alatt álló bukott elnököt méltatta -, rákérdeztek Svédország NATO-csatlakozására is, mi az oka Magyarország halogatásának. A külügyminiszter ezúttal sem mondott semmi konkrétat. A kormánypárti képviselőkre mutogatott, akik amiatt szabódnak Svédország ügyén, mert nehezményezik az onnan a magyar kormányt érintő kritikákat. „A képviselőinken múlik, akik a parlamentben kétharmados többséggel rendelkeznek, hogy mikor kívánják napirendre tűzni ezt a kérdést” – így Szijjártó. Azaz a fideszes képviselők megsértődtek a svédekre, és nagyjából így foglalható össze duzzogásuk: az elmúlt tíz évben állandó vádakat és rágalmakat fogalmaztak meg „velünk szemben” svéd politikusok, mondván, hogy "Magyarország nem demokrácia, diktatúra vagyunk", bármit csináltunk, az nem volt legitim.
Az érvelés álságosságát azonban már mindenki ismeri. A kormánypárti honatyák ugyanis nem a saját lelkiismeretük szerint politizálnak, hanem a tekintélyelvű Orbán Viktor kormányfő döntésén múlik, hogy szavazógépként hogyan nyomogatják a gombokat a törvényhozásban.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a CPAC Magyarország kétnapos konzervatív konferencián a Bálna Budapestben 2023. május 4-én. (MTI/Koszticsák Szilárd)