A Huxit nem úgy tud lezajlani, mint az Egyesült Királyságban, hogy deklaráltan kilépünk, hanem úgy, hogy de jure esetleg még tagjai vagyunk az Uniónak, ám de facto egyre kevésbé. Nem kilépünk, hanem szép lassan kicsúszunk: pénzt nem kapunk, szavazatunkat elveszik
– állítja a józan hangú Zsiday Viktor, kritizálva azt a kormányzati álláspontot, amely az EU-s pénzeket szándékosan szimplán finanszírozási megoldásként próbálja beállítani. A közgazdász szerint ennél sokkal többről van szó. Ijesztő jelzésként tekint például arra, hogy az Európai Parlament nem szeretné, hogy Magyarország töltené be 2024 második felében a soros elnöki posztot, ami azt jelzi, hogy nem kívánatos országgá vál(hat)unk az Unióban. „Valójában ez a fontos, nem pusztán az, hogy befolyik-e a sokmilliárd euró. Az a kérdés, hogy a működő- és portfóliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az Unió teljes értékű tagja. Ezzel párhuzamosan pedig, hogy a hazai lakosság meddig hiszi el ugyanezt. A piacokat és gazdaságokat ugyanis percepciók mozgatják: a hit valóban hegyeket mozgat meg.
Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az EU tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek.”
Arról a kormányzati álláspontról, hogy majd a meglehetősen homályosan meghatározott keleti forrásokból pótolhatók az uniós pénzek, úgy vélekedik, hogy Magyarország fő értéke a keletiek számára is az, hogy az Unióban vagyunk. „Ha nem lennénk teljes jogú tagjai, akkor miért jönnének ide?” – teszi föl a kérdést. Nézzük meg Moldova vagy Szerbia fejlettségét, akik szintén „függetlenek”, mégsem tódul oda a működőtőke: „függetlenségük” nem azt jelenti, hogy mindkét oldalból hasznot tudnak húzni, hanem sokkal inkább azt, hogy két szék között a padlóra esnek.
Zsiday álláspontját erősíti az Osztrák Tudományos Akadémia egyik, támogatásokat és ösztöndíjakat kezelő munkatársának levele, amelyet a Magyar Hang ismertet. Ebben a levélíró projektek tervezésével kapcsolatban hívta fel tudós és kutató kollégái figyelmét arra, hogy nincs uniós támogatás a magyar közhasznú alapítványoknak, így „egyelőre tilos új jogi kötelezettséget vállalni a magyar közérdekű alapítványokkal és az általuk fenntartott szervezetekkel.” 21 magyar egyetem és kutatóintézet érintett, és sem direkt, sem közvetett finanszírozás nem lehetséges. „Amíg az intézkedés hatályban van, addig ezeknek a szervezeteknek nem lehet pénzt odaítélni és nem lehet új, uniós költségvetést érintő jogi kötelezettségvállalást aláírni. Ez azt jelenti, hogy az érintett intézményekkel nem lehet támogatási szerződéseket kötni, és nem lehet közvetett uniós pénzforgalom sem, amely például szolgáltatási szerződéseken, alvállalkozói szerződéseken, eszközbérlésen, fizetés ellenében történő kiküldetésen vagy hasonlókon alapul”, ami katasztrofális helyzetbe sodorja a hazai tudóstársadalmat.
A magyar kormánynak köszönhetően így egyszerűen kiszorulnak a nemzetközi vérkeringésből.
A magyarokkal a bizonytalan finanszírozás miatt senki sem akar dolgozni, és sok esetben hatalmas hátrány lett a magyar konzorciumi partnerség.
A lap egy másik forrása egy konkrét, nemrég kiírt pályázati lehetőségre hívta fel a figyelmet, amelyből egyszerűen kihagyták Magyarországot. Ezek szerint ezen magyar kutatók nem is indulhatnak, miközben minden uniós szomszédunk szakemberei számára adott a lehetőség. Bölcsészettudományi kutatási szervezetek, a CHANSE és a HERA hirdettek egy nemzetközi kutatási projektbe pályázati lehetőséget. A Válság – a bölcsészettudományok perspektívái címmel futó kutatáshoz 4-6 fős vezetőből álló kutatócsoportok jelentkezését várják, úgy, hogy a tagoknak legalább négy különböző országban kell dolgozniuk, és projektenként jelentős összeget, másfél millió euróra pályázhattak. A felhívásban részt vevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Egyesült Királyság, Horvátország. Igen, Magyarország kimaradt a lehetőségből.
A Jobbik-Konzervatívok szerint a Huxithoz vezető folyamattal Magyarország nagyon veszélyes játékot űz. Gyöngyösi Márton pártelnök szerint, ha pénz nem jön, és még a soros elnökséget is elveszik, akkor felmerül a kérdés, hogy nekünk mi keresnivalónk van itt?