Amit jól felfogott politikai érdekei miatt a magyar kormány nem tett meg, azt az Európai Parlament megtette. Arról kérdezték az EU lakosságát, mit szólnának ahhoz az emberek, ha az uniós kifizetéseket a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásához kötnék.
A felmérés arra is kitér, hogy a koronavírus-járvány miatt a magyarokat az uniós átlagnál nagyobb mértékben sújtja anyagilag a válság. 48 százalékuk már most negatív hatásról számol be, további 26 százalék pedig számít erre a jövőben is. Az uniós polgároknak 39 százalékának csökkentette már most a bevételeit a járvány. Ami az egyes személyek pénzügyi helyzetét illeti: a magyaroknak csak a 18 százalékát nem befolyásolja hátrányosan a járvány, míg az EU-s polgárok 27 százaléka mondja ugyanezt.
Nőtt azok aránya, akik nagyobb hatáskört adnának az Európai Uniónak a hasonló válságok kezelésére. Egy júniusi felmérésben ez 57 százalék volt, de ez az arány most már 61 százalék.
Viszont az uniós polgároknak jelenleg 66 százaléka adna több lehetőséget és feladatot az EU-nak.
Az európaiak 54 százaléka szerint az Európai Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. 20 tagállamban a válaszadók többsége, 14 tagállamban pedig az abszolút többsége ért ezzel egyet.
Ugyanakkor ellentmondásosnak tűnik, hogy bár a magyarok nagyobb uniós hatáskörre szavaznának, de a válaszadóknak csak 44 százaléka növelné az ehhez szükséges uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elegendő forrás áll az Unió rendelkezésére.
A válaszadók több mint fele (54 százaléka) szerint a megnövelt uniós büdzsét elsősorban népegészségügyi célokra kellene fordítani, a magyar válaszadók 57 százaléka gondolja ugyanezt.