A Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) működését, illetve annak hiányát vetette fel Sneider Tamás és Szávay István, a Jobbik alelnökei. Kétségtelen, az elmúlt két évtizedben talán soha nem volt ennyire szükség egy ilyen intézet hatékony működésére. Ehhez képest a szervezet honlapján böngészve elvétve találunk beszámolókat. Számos nagy port kavart üggyel azonban még említés szintjén sem találkozhatunk, így az elutasított egyik „temerini fiú”, Máriás István feltételes szabadon bocsátásának kérelméről, a „székely ízek” címkével ellátott termékek miatt kiszabott büntetésekkel kapcsolatos jogvédő munkáról, vagy a reklámanyagnak minősített SIC (Terra Siculorum – Székelyföld) feliratú öntapadós matricák terjesztéséről egyáltalán nem olvashatunk. A példákat vég nélkül lehetne sorolni: a székely zászlók kihelyezése kapcsán az identitáshoz fűződő jogok durva megsértése, a kétnyelvű utcatáblák-, vagy akár a kétnyelvű ügyintézés hiánya még magyar többségű településeken is, a szovátai Wass Albert szobor ügye stb.
Az Alaptörvény D) cikkében foglaltak szerint „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” De szép is lenne, de jól hangzik! Mondjuk mi, és minden bizonnyal mondanák az elszakított területeken élő magyarok is, akiknek a többsége nemhogy nem fordul bizalommal a Kisebbségi Jogvédő Intézethez, hanem
egyszerűen nem is tud annak létezéséről
- fogalmaznak Sneiderék beadványukban.
- Mit tesznek annak érdekében, hogy a Kárpát-medencében élő honfitársaink tudjanak a Kisebbségi Jogvédő Intézet működéséről, továbbá bizalommal forduljanak a KJI-hez?- Fektetnek abba energiát, hogy a sikerre vitt ügyeket megjelenítsék a helyi sajtóban, ezzel is azt üzenve a jogsérelmet elszenvedett magyaroknak, megéri az Intézethez fordulni?- Mit tesznek annak érdekében, hogy a Kárpát-medence minél jobban le legyen fedve az együttműködő partnerekkel?- Hol lehet megtekinteni az Intézet gazdálkodását, milyen arányban vették igénybe az elmúlt években a rendelkezésre álló forrásokat, tervezik-e a jövőben célzottan megjelenni, de legalább figyelemmel követni a magyar nemzethez tartozást markánsan megjelenítő rendezvényeket, gondolunk itt az EMI-táborra, a Székely Szigetre, vagy akár a Felvidéki Magyar Szigetre?
- kérdezik a jobbikos honatyák, megemlítve, hogy a nemzetközi jogvédő fórumokon nincs megfelelő képviselet, az elszakított magyarok sérelmére elkövetett jogsértések pedig nincsenek beemelve az európai sajtóba.
2011. novemberében Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció tagjának, és Kalmár Ferenc (KDNP) kormánypárti képviselőnek a közös javaslatára a 2012. évi költségvetési törvényben 50 millió forintot különítettek el a határon túli magyarok jogsegély szolgálatára. Ennek nyomán megalakult a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI), amely céljaként a határon túli magyarság jogainak a védelmét jelölte meg.
Autonómia - alábbhagyott a kormányzati lelkesedés
A Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, megilletik a közösségi jogok és megilleti az autonómia is. Ez az álláspontunk, amelyet képviselni fogunk a nemzetközi politikában - ezt nem Szávayék, hanem
Orbán Viktor mondta
2014. májusában a kormányzati lelkesedés mintha azóta alábbhagyott volna.
Megkeresésünkre a jobbikos képviselők kifejtették, hogy a KJI-nek az őshonos magyar közösségek önrendelkezéshez kapcsolódó jogait kellene előmozdítania, hatékony jogvédő munkával támogatni az ilyen irányú törekvéseket. A szervezet sajnos nem tölti be a hivatását, az általuk
politikailag kényesnek minősített ügyeket egyszerűen nem vállalják.
Semjén válaszát úgy is összefoglalhatnánk, hogy
szerinte minden rendben
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a két jobbikos képviselőnek adott válaszában megpróbál egy kommunikációs bravúrt, azaz eladni jóként azt, ami nagyon nem az. Persze nem tudhatta, hogy az Ismerős Arcok erdélyi fellépése román símaszkos kommandósok megjelenésétől lesz hangos (amelyről Nyerges Attila is elmondta a véleményét), vagy Somorján azért rúgnak ki valakit a munkahelyéről, mert magyarul beszél.
Tegnapi hír, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi elnökénél tartottak házkutatást, hurcolták el Bukarestbe, letűnt korok diktatúráit és amerikai akciófilmeket meghazudtoló módon. Az akciómozi mára tragikomikus abszurd vígjátékba csapott át, miután kiderült, hogy a vármegyéseket a román hatóságok "terrorizmussal" vádolják, és ezt szerintük a náluk talált petárdák és csillagszórók bizonyítják.
A Jobbik szerint sürgősen változtatni kell a KJI-nél uralkodó felfogáson, a kormány pedig igenis adja meg a szervezet vezetői számára azt a politikai támogatást is, hogy egyrészt merjék, másrészt akarják is felvállalni az elszakított magyarok jogvédelmét. A példák azt mutatják, hogy szükség lesz rá.