Csányi Sándor MLSZ-elnök rendkívüli sajtótájékoztatót tartott szerda délután. A korábbi találgatásokkal ellentétben nem történt olyan bejelentés, mely szerint az Újpest licenc híján nem indulhatna el a jövő évi bajnokságban, mindezt a klub honlapja már a sajtótájékoztatót megelőzően bejelentette.
Csányi Sándor ehelyett azzal kezdte, felfokozott várakozást lát az újságírókon, úgyhogy nagy "challenge" neki, hogy izgalommal töltse meg mondanivalóját.
Sikerpropagandából most is jutott:
- több a csapat, több az igazolt játékos,
- új pályák épültek, régieket újítottak fel,
- kezd európai színvonalú lenni az infrastruktúra.
Az elnök elismerte, abban nem sikerült eredményeket elérni, hogy az NB1-es csapatok anyagi helyzete stabil legyen, állandóak a gondok. Utalt Tarsoly Csabáékra is, akik Csányi szerint köztörvényes bűncselekményekkel aláássák a szövetség munkáját - úgy tűnik, az elnök már el is feledkezett róla, hogy Tarsoly Csaba az MLSZ elnökségi tagja volt.
A jövőben viszont több lesz a pénz a kluboknál, a sportfogadásból bejövő pénzek egy része - miután a szerencsejátékpiacot kicsinálták, ez egyedül az állami Szerencsejáték Zrt.-t jelenti - a jövőben a klubokat illeti majd.
Csányit elkeseríti a pazarlás. Mint mondta, a statisztikák szerint a légiósok esetében a pénzek 52%-a, a magyarok esetében 58%-a olyan játékosok számára került kifizetésre, akik 1 percet sem játszottak a bajnokságban. Az MLSZ szeretné, ha a jövőben minél több magyar játékos játszana a bajnokságban, és kevesebb felesleges labdarúgót alkalmaznának a klubok.
A szövetség az alábbi intézkedésekről döntött:
- Az NB1 létszámát legkésőbb a 2017-18-as bajnoki idényben 12-re csökkentik.
- Az NB1-es csapatok közül egyelőre 5-en nem kaptak licencet: a Győri ETO, a Pécs, a Kecskemét, a Nyíregyháza és a Pápa.
- A bajnokság jövő évi létszáma attól függ, hány csapat kapja meg másodfokon a licencet. Ha a két feljutó és a két kieső csapat sem kapja meg a licencet, akkor már jövőre is jöhet a 12 csapatos NB1.
- Az EU miatt ugyan nem lehet korlátozni a külföldi játékosok számát, hazai nevelésűeket azonban lehet preferálni. A fogadásokból származó bevételek - pletykák szerint nagyjából 8 milliárd forintról lehet szó - jelentős része azokat a csapatokat fogja illetni, akiknek a keretében a nem hazai nevelésű játékosok száma kevesebb, mint 7. A nem hazai játékosok száma a pályán nem haladhatja meg a három főt, amennyiben ezt átlépik úgy jóval kevesebb pénzhez jutnak majd. Jövőre legalább egy, egy év múlva legalább kettőnek kell húsz év alattinak lenni. A nemzetközi porondon induló csapatoknál a pályán 5, a keretben 10 külföldi játékosuk is lehet.
- Nem lesz Ligakupa, helyette a tartalékcsapatok ismét az NBIII-ban indulhatnak, akárcsak a tavalyi szezonban. Jövőre legfeljebb már csak a megye1-ben tehetik ezt meg.
- A premizálási rendszer alapján érkező pénz fele önrészhesz lesz kötve, a csapatok csak akkor kapják meg a százmilliókat, ha legalább annyit hozzátesznek a saját költségvetésükből. A pénzek egy részét kötelesek lesznek a pénzügyi nyomonkövethetőséget segítő infrastruktúra fejlesztésére fordítani.
- Az NBII-ben nem játszhatnak nem hazai nevelésű játékosok, és egy-egy fő U18, U19, U20-as korosztályú játékos is szükséges, ha a klubok az MLSZ-en keresztül pénzhez akarnak jutni - ez évente mintegy 150 millió forintot jelent egy-egy másodosztályú csapatnak jövőre.
Jöttek a kérdések, az első rögtön a szurkolók bűnözőként történő kezelésére, a szurkolói kártyára vonatkozott, az újságíró felvetése szerint ugyanis több klubvezető van előzetes letartóztatásban, mint drukker. Csányi először azt mondta, akkor a klubvezetőknél is be fogják vezetni a kártyát, aztán jött a szokásos bullshit: a kártya jó, a kártya kényelmi eszköz, csak rosszul kommunikálták, de kitartanak mellette. A jogos kritikák megvitatására - ami a kártya használatának kényelmesebbé tételére vonatkozik - nyitott az MLSZ, a kártya eltörlésére azonban nem. Csányi kérdésre válaszolva azt mondta, nem félne attól, hogy nyilvános vitára üljön le a szurkolókkal, ennek ellenére mégsem fogja ezt megtenni.