Furcsa egy hónap volt hazánk számára a tavalyi december - tényleg ránk kacsintott egy kicsit a XXI. század. A közéleti eseményekből kiderült, elképzelhető, a magyar társadalom végre valóban maga mögött hagyhatja a XX. század árnyait, problémáit, és talán a valós kihívásokkal fog foglalkozni majd. S eközben csendben, de óriási változásokra készül a magyar tudományos élet is.
Ezt a mozit már láttuk
Emlékeznek arra a pillanatra, amikor Sanjay Masrani, a Jurassic World tulajdonosa kérdőre vonja dr. Henry Wu-t, a genetikáért felelős tudósok vezetőjét, hogy az új dinó miért rendelkezik dinókra nem jellemző tulajdonságokkal."- Ki hatalmazta fel erre? - kérdezte Masrami.
- Maga - válaszolta a tudós. Nagyobb, ijesztőbb, menőbb - azt hiszem, ezt a szót használta a levélben. Maga. És nem növelhetjük meg egy állat ragadozó küllemének jegyeit a belső vonások felerősítése nélkül. (..) Most úgy csinál, mintha mi itt valami őrült tudósok lennénk, de csak azt csináljuk, amit mindig is csináltunk a kezdetektől, hiszen a Jurassic Worldben semmi sem természetes. A genom hézagjait mindig is más állatok DNS-ével pótoltuk ki, és ha tiszta lenne a genetikai térképe, a legtöbbjük teljesen másképp nézne ki, de maga nem a valóságot akarta, hanem még több fogat.
- De soha nem akartam szörnyet!
- Az, hogy mi a szörny, relatív. A kanárinak a macska a szörnyeteg, csak eddig mi voltunk a macska."
De előtte még egy kicsit Argentína
A brit The Telegraph írt arról a mérföldkőről, hogy Buenos Airesben a Kheiron Biotech bejelentette, 2019-ben megszületnek az általuk tervezett génszerkesztett lovak. Ezek az állatok gyorsabbak, erősebbek és jobb ugrók lesznek hagyományos (XX. századi) társaiknál. A biotechnológiai cég a myostatin génszekvencia fokozására összpontosított a CRISPR-techológia (Clustered, Regularly Interspaced, Short Palindromic Repeat) alkalmazásával. A kutatók számára kulcsfontosságú volt az izomzat, az állóképesség és a sebesség fejlesztése.
Daniel Sammartino, a cég alapítója egyébiránt leszögezte: a következő nagy kihívásuk nem is a technológiájuk exportja lesz, hanem hogy ezeknek a tudományos fejlesztéseknek az alkalmazása más állatokban is megtörténjen.
Egyébként az az érdekes, hogy a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) sem nagyon tud mit kezdeni az üggyel, ugyanis jelenleg nincsenek szabályok arra, hogy megakadályozzák a génszerkesztett lovak indulását - így ezek a laboratóriumban kialakított állatok akár az olimpiai játékok résztvevői is lehetnek.
És valószínűleg nyerni is fognak! Jó példa erre, hogy AquaBounty cég által tervezett lazac (AquaAdvantage ) sokkal gyorsabban éri el a kereskedelmi súlyát, mint a természetben kialakult társai. Meg is kapta a cég az engedélyt az Egyesült Államokban, hogy a halat a boltokban is értékesítse (ezzel a világon először géntechnológiával készült élőlényt forgalmaznak élelmiszerként).
Istent játszik az ember, de az ördög finanszírozza
Mi legyen a menü? Savas csirke vagy frankestein hal? Hogy egyik sem hangzik jól, abban egyetértünk, azonban ma még dönthetünk egy harmadik variáns mellett, viszont ha hagyjuk, nem is olyan sokára nem lesz erre lehetőségünk. Istent játszik az ember, de az ördög finanszírozza.
És akkor térjünk vissza Budapestre
Ugyanis a háttérben igen komoly lobbierő segített be a génszerkesztőknek. Fontos megjegyezni, az idő múlásával és a technológia javulásával most már nem nagyon beszélhetünk génmódosításról, GMO-król - a tudósok ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a génszerkesztés (amikor a gént „elrontják”) ne minősüljön génmódosításnak. A génszerkesztést nyilvánvaló módon nem is említi az Alaptörvényünk; pedig lassan a hazai politikai elitnek is kellene kezdeni azzal valamit, hiába XXI. századi a téma.
Miközben itthon a kormányzat azzal volt elfoglalva, hogy vegzálja az ellenzéki pártokat, a Magyar Tudományos Akadémia december 18-án "Precíziós gén- és genomszerkesztés az élhetőbb világért" című értekezésében nyíltan kiállt a technológia mellett. Mint írták, az MTA egyik legfontosabb megállapítása – összhangban az európai akadémiákkal –, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Egyébként az állásfoglalás készítői az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületére (EASAC) céloztak, azonban az EASAC egy érdekképviselettel foglalkozó civilszervezet. Ilyen szerepben való feltüntetése az MTA adminisztrációjának súlyos tévedése.
Rávilágítottak egyébként arra is, hogy a genomszerkesztés esetében talán minden korábbinál markánsabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel.
"A genomszerkesztés esetében is innovációs hátrányt jelent a szabályozási késedelem. Míg az Egyesült Államok és Kína már lépett a gazdasági potenciált jelentő technológia szabályozásában, az Európai Unió még nem. Valós veszély, hogy Magyarország és Európa számára a bizonytalanság hátrányt jelent a nemzetközi kutatási és innovációs versenyben."
A magyar akadémikusok azt szeretnék, hogy az Orbán-kormány kezdje meg a magyar társadalom tájékoztatását (az előterjesztést az MTA elnöksége ellenszavazat nélkül támogatta).
Egy nappal később (december 19-én) még nagyobbat robbant a bomba, ugyanis a hazánk legnagyobb agrárbárója (Bonafarm vállalatcsoport), Csányi Sándor által vezetett OTP bank is beállt a génszerkesztés mögé. Megállapították, hogy a tudomány képviselői – és nem csupán a genetikusok – szerint a genetika a leghatékonyabb módja a termékkibocsátás növelésének, vagy egyes termékek minőségi tulajdonságai javításának.
"Ezért sem szerencsés fékezni a tudományos fejlődést! Arról pedig, hogy mi káros és mi nem, a tudománynak kell döntenie! Arra kell törekedni, hogy mind a közvélemény, mind a döntéshozók ismerjék meg a nemesítési módszerek tökéletesedésének folyamatát. A hiteles információk terjesztésével segíthetjük az új technológiák széles körű megismerését, ezek alkalmazásán keresztül növelve az Európai Unió és Magyarország mezőgazdasága versenyképességét."
Azaz, ha a politikusok nem képesek felfogni a változásokat, akkor majd a cégek, a pénzemberek veszik át az irányítást, így viszont félő, hogy a társadalmi jó helyett sokkal inkább a profitszerzés lesz az elsődleges szempont. Mert előbb-utóbb, de biztosan elérünk oda, hogy az ember legyen az alany.