Kampányüzemmódra váltott a kormány

2020-ig 750 milliárdból fejlesztik a hazai közúthálózatot. A Dél-Dunántúl és Dél-Alföld ismét a vesztesek közt, M0-sról ne is álmodjanak.

Trükkös útépítési programot indított az Orbán-kormány. A kormány megnevezte a kiemelt közúti beruházásokat, amire a következő években 750 milliárd forintot szánnak.

Jól hangzik?

Jól.


Hogy mégis igen magyaros legyen a történet:

a pénzt öt évre kell elosztani, ráadásul 2018-ig gyakorlatilag el sem indul a program, magyarul egy újabb könnyed, de legalább pofátlan szemfényvesztéssel van dolgunk.

A 2020. december 31-éig tartó program része:

- az M85-ös autóút Csorna-Sopron-országhatár közötti szakasza,
   
- a 405-ös főút Újhartyán-Albertirsa és az M4-es autópálya Albertirsa-Abony közötti része,
   
- az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét-Nagykőrös-Békéscsaba között.
  
- Fejlesztik a 23-as és a 25-ös főút Bátonyterenye–Pétervására-Ózd közötti szakaszát,
 
- a 471-es főút Hajdú-Bihar megyei szakaszát.
  
- a 813-as, Győr keleti elkerülő út (II. és III. ütem),
 
- a 102-es út Esztergom és az M1-es autópálya között.
df
Díjköteles "autópálya"

Ez alapvetően tehát jól hangzik, ám ha megnézzük a program ütemezését, láthatjuk, ez nem más, mint egy előrehozott kampányelem, amit - mit tesz Isten - épp 2018-ban futtatnak fel:

a programra idén 11 milliárd, 2016-ban 13 milliárd, 2017-ben 13 milliárd forintot költenek. 2018-ban, tehát a választás évében már 273 milliárd, 2019-ben 350 milliárd, 2019-ben 90 milliárd forint ez az összeg.
 
Az is kérdéses ugyanakkor, hogy a 750 milliárdos összköltségvetés elegendő-e a projektek megvalósításához, még akkor is, ha feltételezzük, hogy egy fillért sem lopnak ki, spórolnak ki az autópályákból. De ilyet inkább nem is feltételezünk.

Ezek tehát a hazai forrásokból - persze a tervek szerint - megvalósuló projektek, emellé jönnek még az uniós pénzeket is felhasználó hálózat-bővítések is.

A korábbi nyilatkozatokból és tervezgetésből annyi derül ki: a 2014-2020 között uniós ciklusban "a megyeszékhelyek és a megyei jogú városok közül Békéscsaba, Szombathely, Sopron, Szolnok, Salgótarján, Kaposvár és Eger magas szintű közlekedési bekötésre számíthat, megépülnek az M3-as, az M4-es, az M6-os autópálya, valamint az M2-es, az M30-as és az M85-ös autóút országhatárig tartó szakaszai, megépül az Esztergom-M1-es összeköttetés és a komáromi Duna-híd.

Mielőtt azonban pezsgőt bontanánk, az eddigi összes kormányzati nyilatkozat feltételes módban állt, egyelőre nem tudni, mennyi valósulhat meg a fenti projektekből.

Ugyanakkor van néhány olyan, eddig elmaradt infrastrukturális beruházás, amiről még említés szinten sem találkozni, pedig - különösen az útdíjasítás óta - szinte naponta hallani azok szükségszerűségét.
 
a
Félkész marad az M0-s is

Ezek közé tartozik az M0-s befejezése. A Budapestet elkerülő félkész út egy részét - minden szakmai érv és józan ész ellenére - fizetőssé tették, viszont cserébe nagyon úgy tűnik, belátható időn belül nem is fejezik be, ezzel pedig az átmenő forgalom továbbra is terheli a fővárost.

A szintén fizetőssé tett M2-esről is csak annyit tudni, hogy kiépítik az országhatárig (mármint a tervek szerint, ugye) 2020-ig. Arról viszont nem hallani semmit, hogy megépítik-e - legalább a fővárosi bevezető szakaszon - a második pályát is, vagyis, hogy valóban gyorsforgalmi úttá fejlesztik, mert a jelenlegi állapotában ez nem más, mint egy fizetős főút.
 
 
 
 
 
 
 
d
Az M9-es "autópálya" elkészült szakasza (a Kaposvárt elkerülő utacska nélkül)
 
De legalább van, mondhatják erre a Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön lakók joggal, ugyanis a szintén fizetős - gúnyosan csak autópályának nevezett - két darabból álló, összesen húsz kilométeres út építése még a tervek között sem szerepel. Pedig tavaly szeptemberben Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere úgy nyilatkozott "a kormány szándéka az, hogy az M9-es esetében az M7-est Kaposvárral összekötő szakaszt építenék meg ebben az uniós ciklusban." Nos, ebből sem lesz semmi.
 
Ugyanakkor látható, az eddigi nyilatkozatok, közlemények mind roppant óvatosan fogalmaznak. A feltételes módban álló mondatok miatt tehát egyelőre nem tudni, mennyi valósulhat meg a fenti projektekből, arról nem is beszélve, hogy nem tudni, mekkora az átfedés az uniós és a hazai finanszírozású projektek között. Ahogyan írtuk korábban, a 750 milliárd forint nagyon kevés ilyen volumenű beruházásokhoz, ezért szinte biztos, hogy a kormány trükközik: az M4-es vagy az M85-ös esetén biztosan felhasználnak uniós forrást is, így a legújabb kormányzati propaganda szépen illeszkedik az eddig megszokott minőségbe.