Nem építkezés miatt, hanem védett személyek érdekében állt a kordon, derítette ki Hadházy Ákos képviselő, ami az I. kerületi polgármester állásfoglalásából derült ki. Mint V. Naszályi Márta fogalmazott, „a lezáráshoz nincsen szükség a Budavári Önkormányzat hozzájárulására”.
2022 november végén zárták le teljes hosszában a Színház utcát, ahol a Karmelita, azaz Orbán Viktor miniszerelnök hivatala is megtalálható. Gulyás Gergely miniszter ezt ekkor azzal indokolta, hogy „építőanyagok lesznek az utcán… építési munkák zajlanak, ezek még inkább élesbe fordulnak a következő hetekben, a bejutást nehéz lesz biztosítani”
A lezárásnak az lett az eredménye, hogy a sajtó képtelen a Karmelitába vagy onnan igyekvő kormánytagokhoz közelebb kerülni. A kordon a hatalom szimbólumaként ezért tiltakozások tárgya lett, mind ellenzéki képviselők, mind a pedagógussztrájkokon részvevő tanárok és diákok esetében, akik korábbi akciója miatt már könnygázt is bevetett a rendőrség.
A tiltakozókkal szembeni rendőri erőszakosság miatt találgatás indult a közéletben a rendőrségi magatartás jogszerűségéről. A Magyar Hang például a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászának véleményét kérte. Ami a kordon elbontását illeti, Hegyi Szabolcs azt mondta, hogy „kordonbontás megalapozhatta a tüntetés jogellenességét”, mert annak felborítása nem tekinthető jogszerűnek. Véleményét arra alapozta, hogy a tüntetők olyan kordont bontottak le, „ami hivatalosan egy építkezés munkaterületét védi. Ez egy kisebb súlyú jogsértés, önmagában legfeljebb tulajdon elleni szabálysértést valósít meg.”
Róna Péter jogász-közgazdász más véleményen volt. Szerinte a rendőrségi fellépés törvénytelen volt. Az N1TV-nek nyilatkozva a Fővárosi Törvényszék ítéletére hivatkozott. Ebből ugyanis egyszer már kiderült, hogy szükségtelen és aránytalan volt a rendőrség intézkedése, amikor 2020. december 2-án arra hivatkozva, hogy védett személy érkezik, a Készenléti Rendőrség tagjai két kordonnal teljesen elkerítették a miniszterelnök hivatalát.
„Ha ezek a kordonok jogellenesen állnak, akkor a tulajdonosnak kötelessége azokat eltávolítani. S mivel ez hónapok óta nem történt meg, a jog nyelvén azt jelenti, hogy a tulajdonos ezekről a kordonokról lemondott, azaz ott felejtett tárgyaknak minősülnek. A diákoknak és a tanároknak tehát joguk volt odamenni és szétbontani. A rendőrség tehát, amikor szétverte őket, egy olyan valamit védett meg, amiről a bíróság megállapította, hogy a megléte törvénytelen. A magyar rendőrség ezzel a magatartásával a törvénytelenséget védelmezte a Várban. Nem az az érdekes, hogy arányos vagy aránytalan volt a rendőri fellépés a tüntetőkkel szemben, mivel semmiféle beavatkozásra nem volt jogalapja.”
Úgy tűnik, a kordonbontás jogszerűségére tett pontot az I. kerületi polgármester Hadházy Ákosnak küldött állásfoglalása, amelyből kiderül, hogy szó sincs építkezésről, és továbbra is a védett személyek érdekében állt a kordon, jogellenesen. Az országgyűlési képviselő mindehhez hozzáfűzte: V. Naszály válasza egyértelművé tette azt, amit eddig is tudni lehetett, hogy cinikus hazugság az „építési kordon” folyamatos emlegetése. A propagandagépezet pedig mindaddig háborítatlanul fog dolgozni nekik, amíg nem kényszerítjük ki nagyon sokan egyszerre és elszántan kikényszeríteni a leállítását. Nem az a lényeg tehát, hogy a ketrec áll-e vagy sem, hanem hogy hányan fogjuk mellette vagy a helyén követelni a jogállamot visszaállító hét pont megvalósulását.
(Címlapkép: A Miniszterelnökségnek helyet adó, egykori Karmelita kolostor a főváros I. kerületében, a Budai Várnegyedben a Színház utcában. MTVA/Bizományosi: Róka László)