Az orosz külügyminiszter irreálisnak tartja Kijev feltételeit, hogy az ukrán nehézfegyverzet visszavonását legalább 24 vagy 48 órás teljes tűzszünet előzze meg Délkelet-Ukrajnában. Szergej Lavrov csütörtökön Washingtont és Brüsszelt is bírálta.
Az orosz diplomácia vezetője emellett azzal vádolta John Kerry amerikai külügyminisztert és Donald Tuskot, az Európa Tanács elnökét, hogy a minszki megállapodásról akarja elterelni a figyelmet az Oroszország elleni újabb büntetőintézkedések kilátásba helyezésével. John Kerry kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás összeomlása esetén az Egyesült Államok kész újabb szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.
Lengyelország kiképezne
Lengyelország nem tervez ukrajnai fegyverszállítást, ennél fontosabbnak tekinti keleti szomszédjának támogatását társadalmi, gazdasági téren, valamint a közigazgatási reformban, de a hadsereg átszervezésében is - jelentette ki a lengyel nemzetvédelmi miniszter. Tomasz Siemoniak elmondta, hogy Varsó mintegy száz katonai kiképzőt küldene Ukrajnába tiszthelyettesek oktatására. Siemoniak elmondta: Lengyelország már több hónapja egy NATO-projekt keretében segít az ukrajnai tisztképzésben, lengyel oktatók tartanak előadásokat ottani katonai akadémiákon. Az ukrán tiszthelyettesi kiképzésben nyújtandó, Pacek tábornok által bejelentett esetleges lengyel támogatás viszont misszió formáját öltené, a döntés erről márciusban várható - hangsúlyozta a lengyel nemzetvédelmi miniszter.
Luhanszk békére készül
A Luhanszk megyei felkelők már kivonták nehézfegyvereik 80 százalékát a front menti ütközőzónából - közölte csütörtökön az egyoldalúan kikiáltott "luhanszki népköztársaság" vezetője.
Ihor Plotnyickij kijelentette, hogy ezt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is megerősítette. Hozzátette, Kijev egyelőre nem teljesítette az erre vonatkozó határidőt és tervet.
A normandiai négyek - Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország - vezetőinek részvételével február 12-én a fehérorosz fővárosban, Minszkben megkötött megállapodás kulcseleme a nehézfegyverek kivonása a front menti ütközőövezetből.
A luhanszki és donyecki népköztársaság képviselői csütörtökön azzal a panasszal fordultak a minszki megállapodások szavatolóihoz, a "normandiai négyekhez", valamint az EBESZ-hez, hogy Kijev nem teljesíti a ráháruló hasonló kötelezettséget.
Plotnyickij szerint Ukrajna tudatosan meghiúsítja a megállapodást.
Denisz Pusilin, a donyecki függetlenségpárti parlamentjének alelnöke is arról beszélt, hogy a megállapodás ellenére Ukrajna még nem vonta ki erőit. Ha a fegyverzetkivonás csupán egyoldalú lesz, akkor "veszélybe kerül embereink biztonsága" - mondta.
"Ezt nem engedhetjük meg"
- tette hozzá.
Petro Porosenko ukrán elnök állítólag csütörtökön a nap folyamán ad majd parancsot arra, hogy az ukrán hadsereg is kezdje meg a nehézfegyverek kivonását.
A szabadságharcosok vezetője nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a donyecki népköztársaság csatlakozik Ukrajnához.
Ennek ellenére nem zárható ki, hogy folytatódnak az összecsapások, hiszen egyes szakértők szerint ez a konfliktus elsősorban nem Kijev és Kelet-Ukrajna polgárháborúja, hanem az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország érdekellentéte. Nem csoda, hogy Magyarországon is a legtöbben a béke mellett állnak ki, leghangsúlyosabban talán Vona Gábor, a Jobbik elnöke.