Szaúd-Arábia megígérte, hogy jó fiú lesz
A Gazdasági Bizottság delegáltjaiból az egyik legnagyobb érdeklődést a terrorizmus finanszírozásáról szóló előadás váltotta ki, ahol egyrészről a szokásos nyugati álláspontok hangoztak el mind az ISIS tevékenységével, mind a Közel-Keleti helyzettel kapcsolatban, ám a kérdések között lehetőség volt a dolgok mélyére is hatolni.
Staudt Gábor hozzászólásában kifejezte, hogy örül ugyan annak, hogy a téma kellő hangsúlyt kap már az ilyen nemzetközi szervezetek színterén is, ám nem lehet eltekinteni attól sem, hogy nagyon érdekes információkkal is találkozhatunk a nemzetközi sajtóban. Példaként említette Wesley Clark nyugalmazott amerikai tábornok megdöbbentő nyilatkozatát, melyet a CNN csatornán halhattunk,
hogy az ISIS fegyverezésében és finanszírozásában az USA szövetségesei is részt vettek, és tették ezt a Hezbollah elleni fellépés reményében.
A kérdésre, hogy
"miért kell ilyen szélsőséges csoportosulásokat támogatni, és a jövőben hogyan lehet elkerülni a hasonló szituációkat?"
- a panelbeszélgetés előadója, Nathalie Goulet francia képviselőnő azt válaszolta:
hogy az amerikai tábornok valószínűleg főként arab államokra, így például Szaúd-Arábiára gondolhatott, akik valóban több szélsőséges muszlim szervezetet támogattak államilag és magán úton egyaránt.
Azt, hogy ezek a folyamatok folytatódnak-e a jövőben, nem tudjuk, mindenesetre Szaúd-Arábia ígéretet tett a jövőbeni magatartásának módosítására.
Lábon lőttük magunkat az Oroszország-ellenes szankciókkal
Az orosz gazdaság helyzete és a szankciók-ellenszankciók hatásai is fontos napirendi pontjai voltak a Gazdasági Bizottság ülésének. Staudt Gábor a vita során kifejtette, hogy miközben Oroszország Nyugati kapcsolatait egyre erőteljesebben cseréli fel a Kínával, az egyéb ázsiai országokkal, Dél-Amerikával, vagy éppen Törökországgal való együttműködésekre, az Európai Unió egyre kiszolgáltatottabbá válik mind gazdasági, mind kereskedelmi, mind energetikai szempontból.
A jobbikos képviselő Magyarország szempontjából nagyon fontos kérdést tett fel a jelenlevő, témában jártas szakembereknek, mégpedig, hogy
"milyen jövőt látnak az Európai Uniós, köztük a magyarországi gazdaságnak, ha az egyik legfőbb kereskedelmi partnerükkel ilyen szankciós háborút kell vívjanak, illetve hogy ki és milyen módon fogja kárpótolni Magyarországot a szankciók okozta károkért?"
Diego Lopez Garrido a téma felelőse válaszában igyekezett azzal hárítani,
hogy az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett szankciós lépései egységes döntéssel születtek, azok első sorban politikai döntések voltak, így annak következményeit, ha azok negatívak is, közösen kell vállalni.
Az ülésen több résztvevő is azon az állásponton volt, hogy a szankciók nem érték el a céljukat Oroszországgal szemben, ezért nem feltétlenül alkalmasak a politikai nyomásgyakorlás kivitelezésére, miközben a károk sok területen jelentkeznek.
Staudt Gábor
Staudt Gábor a bizottsági ülést követően az Alfahír tudósítójának elmondta, hogy a Jobbik attól tart, a Magyarországot gazdasági és kereskedelmi területeken érintő károk
"nem lesznek kellőképpen ellensúlyozva az Európai Unió részéről"
vagyis "a szolidaritás jelszava csak szép szlogen marad". A Jobbik továbbra is a szankciók pontosabb értékelését és újragondolását fogja követelni mind a hazai, mind a nemzetközi színtereken, hiszen nyilvánvaló, hogy sem Oroszországnak, sem az EU-nak nem érdeke a gazdasági együttműködési viszonyuk romlása, hangsúlyozta a politikus.
Az Észak-atlanti Tanács parlamenti közgyűlés munkája hétfőn folytatódik a Plenáris üléssel, melyen a delegáltak tovább folytatják a vitát, mind a terrorizmus általi fenyegetettségéről, mind a többi aktuális nemzetközi kérdésről.