Kerényi Imre tehetségének egy másik arca volt, hogy olyan szolgálatot magára vállalt, amelyet a Nemzeti Könyvtár sorozat jelentett – méltatta a szombaton elhunyt alkotót Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító az MTI-nek. „Úgy éreztem, hogy az érzékenysége, tudatos építkezése a Nemzeti Könyvtár sorozattal kapcsolatos munkában jelentős hozadékkal járt” – fogalmazott. Kiemelte: a sorozat egyik legnagyobb jelentősége, hogy olyan emblematikus műveket is eljuttatott az olvasókhoz, amelyeket korábban eltagadott a kultúrpolitika. „Én tiszteltem ezt a törekvését is” – fűzte hozzá.
Példaként említette a szocialista kultúrpolitika által ignorált Várkonyi Nándor művelődéstörténész, irodalmár, szerkesztő és esszéista Az ötödik ember című háromkötetes művét, amely Kerényi Imrének köszönhetően jelenhetett meg a Nemzeti Könyvtár sorozatban. Mint mondta, Várkonyi Nándor 7 ezer oldalas kéziratos hagyatékát az általa vezetett Széphalom Könyvműhely jelentette meg 1994-től. Ezután figyel fel a Várkonyi-életmű egyik legfontosabb darabját jelentő, nagy terjedelmű műre Kerényi Imre, és Jókai Annával konzultálva elvállalta a Nemzeti Könyvtárban való megjelentetését.
„Hiánypótló munkája során tudatosan vállalta ennek az eltagadott, nagy alkotásnak a megjelentetését is, ami jelentőségében valóban megérdemelte azt, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozatban ismét napvilágot lásson” – vélekedett az irodalmár.
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el.