"Orbán Viktor az oltásokra helyezte a hangsúlyt, természetesen azután, hogy látta, azt a csatát már elbukta, amikor azt mondta szeptemberben, hogy a sikereket a halottak számában kell mérni, hiszen a laboratóriumnak tekintett Ausztriához képest is Magyarországon kimagasló az elhunytak száma sajnos" - mondta a kormány járványkezeléséről lapunknak Kész Zoltán, a Civitas Intézet operatív igazgatója. Az egykori független országgyűlési képviselővel friss kutatásukról, az ellenzéki miniszterelnök-jelölti erőviszonyokról, Jakab Péter gigabüntetéséről, a kiüresített parlamenti munkáról, az előválasztásról, illetve arról is beszélgettünk, szerinte milyen taktikát kellene választania az ellenzéki szövetségnek, hogy meg tudja szólítani a vidéki szavazókat. Interjú.
Az Önök kutatásának publikálása óta hivatalosan is az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje lett Karácsony Gergely, így minden bizonnyal teljes lett az ellenzéki kormányfőjelöltek csapata. Mennyiben változtathatja meg az összefogáson belüli erőviszonyokat a főpolgármester indulása? Ami biztos, hogy eddig valamennyi közvélemény-kutatás szerint Jakab Péter, a Jobbik elnöke vezeti az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versenyét.
Biztos, hogy valamilyen szinten meg fogja változtatni, hiszen Dobrev Kláránál is azt tapasztaltuk, hogy a hivatalos bejelentése után elég szignifikáns növekedést figyelhettünk meg a márciusi mérésünkhöz képest, a DK feljött. Biztos vagyok benne, hogy Karácsony Gergely esetében is lesz változás, hogy mennyi, azt majd meglátjuk a következő kutatásból.
A Civitas Intézet szerint is Jakab Péter vezeti az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek versenyét
A Civitas Intézet legfrissebb, májusi kutatása némileg eltér az eddigi trendektől, ugyanis a Kész Zoltán vezetett közvélemény-kutató stabil fideszes előnyt mutatott ki az ellenzékkel szemben. A teljes népességnél Fidesz-KDNP: 41 százalék, Ellenzéki összefogás: 36 százalék, Egyéb párt: 2 százalék, Bizonytalan: 21 százalék.
Mit gondol az elmúlt napok, hetek Karácsony elleni támadásairól? A Fidesz által legyártott, Gyurcsány show című kampányvideó Facebookos hirdetésére körülbelül 10 millió forintot költöttek. Mit gondol, mennyire válhat be a Fidesz örökös receptje, a gyurcsányozás?
A gyurcsányozás nagyon jó a Fidesznek arra, hogy a saját táborát egyben tartsa, illetve a jobboldali beállítottságú, jobbikos vagy Fideszből kiábrándult szavazókat pedig távol tartsa a választástól.
Nyilvánvaló, hogy ezt a már-már a magyar folklór részét képező “népmesei kelléket” az elkövetkező egy évben folyamatosan használni fogják, nincs ebben semmi meglepő.
Az egy érdekes kérdés, hogy ki, melyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt lenne a legjobb a Fidesz számára, mint Orbán Viktor kihívója. Sokan azt gondolják, hogy a Karácsony Gergely elleni lejárató kampány azt is jelentheti, hogy egy olyan figuraként mutatják be - a népmesei vonalon maradva -, mint a “legkisebb fiút”, akit mindig támadnak, így pedig mellé áll majd az “igazságosztó nép”. Hogy ez így lesz-e, bejön-e, majd eldől.
Ha már lejáratás és támadások, a másik szereplő, akiről beszélnünk kell, az Jakab Péter. Mint ismert, nemrégiben közel 10 millió forintos gigabüntetést kapott a Jobbik elnöke, amiért ficsúrnak nevezte a fideszes képviselőket. Kövér László házelnök akciója kapcsán azonban sokan úgy vélik, ezek a húzások inkább kontraproduktívnak hatnak, mivel sikeresen összeránthatják az ellenzéki tábort. Hogyan látja ezt?
Először is javítanék: Kövér László nem házelnök, hanem házmester szerepet játszik ebben a rendszerben. Ő már teljesen elrugaszkodott a magyar valóságtól. Azért, mert valaki egy Kövér László által nem ismert magyar kifejezést használ, amiben szerintem semmi dehonesztáló nincs, hadd ne minősítsem jobban a házmester elvtársat!
Az, hogy ezek a büntetések mennyire kontraproduktívak, vagy nem az, nehéz kérdés. Azt látom, hogy a magyar parlament oda silányodott, hogy gyakorlatilag semmi más nem történik, csak a közösségi médiának szóló gagek és trollkodások zajlanak, komoly munka már évek óta nincsen.
Visszakanyarodva az alap kérdésre: az ellenzéki tábor már így is egyben van, hiszen összefogás van és együtt fognak indulni.
A Jobbik szerint a "parlamentarizmus legalja", hogy Kövér László kedden megvonta a szót Jakab Pétertől
Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője Kövér László házelnököt bírálta szerdán a Parlamentben, amiért a Jobbik frakcióvezetőjétől, Jakab Pétertől keddi felszólalásakor elvette a szót. Hangsúlyozta: ha a jobbikos politikusoktól elveszik a szót, elnémítják a mikrofonjukat, akkor nem csak őket hallgattatják el, hanem azt a sok millió embert, aki rájuk szavazott és beküldte őket az Országgyűlésbe.
Korábban országgyűlési képviselőként Ön is sok időt töltött a Parlamentben. Hogyan látja, miként változott meg a helyzet azóta, illetve mennyire szűkültek a parlamenti politizálás lehetőségei 2018 óta?
A Fideszen belül van az úgynevezett 133 bátor ember, akit szerintem nyugodtan hívhatnánk “133 gombnyomó droidnak is”, akiknek önállóan semmi funkciójuk nincsen, azon kívül, hogy kiszignóznak rájuk egyes törvényeket, ami úgy néz ki, hogy ma te írod azt, holnap te meg azt.
Nagyon jó elfekvőhely különböző maffiózóknak, akiknek már régen börtönben lenne a helyük, teszem hozzá, nélkülük meg sem lenne a Fidesznek a kétharmada. Teljesen kiüresedett a parlamenti munka, nincs érdemi politizálás, érdemi vita, ami anno jellemezte a magyar parlamentet 15-20 évvel ezelőtt, az sincsen már.
A helyzet tehát nagyjából ugyanaz, mint az én időmben volt, egyedül annyi változás van, hogy a képviselők tudatosabban használják a közösségi médiát.
Beszéljünk egy kicsit az előválasztásról. Sokan tartanak attól, hogy a Fidesz aktivistái segítségével valahogyan meghekkeli és egyes választókörzetekben a kormány számára előnyös jelölteket tolnak meg. Ön szerint hogyan lehetne ezt elkerülni?
Az előválasztásra azt szoktuk mondani, hogy ez nem egy tökéletes recept, de még mindig jobb, mint bármi más. Ne felejtsük, rengeteg fideszes aktivista kellene ahhoz, hogy olyan szignifikáns különbség legyen az esélyes és a kevésbé esélyes jelölt között utóbbi javára, hogy az ne tűnjön fel.
Nagyon kevés olyan körzet van, ahol a Fidesz össze tud rántani ezerötszáz embert, aki elmegy és észrevétlenül leszavaz, főleg úgy, hogyha az ellenzék okos, akkor előre minden körzetet meg fog mérni és tudni fogja az erőviszonyokat.
Mondok egy példát: ha van egy körzet, ahol van egy nagyon esélyes és népszerű jelölt, illetve egy ejtőernyős valaki, aki nem is onnan származik, akkor logikus lenne a kérdés alapján, hogy megnyomják azt, akit mondjuk 10 százalékra mérnek, ellenben azzal, akit kilencre. Ezek olyan disszonanciát okoznának, amivel rá lehetne sütni a Fideszre, hogy nem csak az országgyűlési választást akarják elcsalni, hanem még az ellenzék előválasztását is.
Nagy kérdés, hogy meddig fog elmenni a kormány; beleáll-e ebbe is, vagy csak a “nagy választásra” tartogatják majd a trükkjeiket…
Azt gondolom, hogy a ‘22-es választásnál lesznek majd olyan szereplők, mint Varga-Damm Andrea vagy Volner János, akik nagyon izgalmas néven pártokat alapítanak, azt hogy milyen forrásból, inkább ne firtassuk. A valóságtól teljesen elrugaszkodott, hogy ezek az emberek bármiféle valós képviseletet ellátnak jelenleg vagy majd a jövőben. Az egész csak arra van kitalálva, hogy a rendes választást megtrollkodják. Ha nem elemzői szemmel nézem a meccset és az ellenzék helyében lennék, meghívnám ezeket a pártokat az előválasztásra, mérettessék csak meg magukat! A játékszabályok ugyanis adottak. Beszélhet Varga-Damm Andrea arról, hogy a maradék egyharmadot valahogyan meg kell szólítani, de ez hiteltelen egy olyan embertől, aki elbukik két választást úgy, hogy mindkettő esetében a Fideszt próbálta segíteni, hogy megtartsa a hatalmát.
Nagyjából tavaly decembertől kezdődően volt egy viszonylag hosszú időszak, amikor úgy tűnt, hogy részben a Szájer-botrány, részint pedig a koronavírus okozta gazdasági visszaesés és negatív közhangulat miatt úgy tűnt, hogy a Fidesz elindult az ereszen lefelé, mostanra azonban rendre azt látni a mérésekből, hogy a kormánypárt visszaért az első helyre, vagy legalábbis nagyon szorosan az ellenzéki szövetség mellé zárkózott. Hogyan látja, mik lehet az oka annak, hogy a Fidesz a biztos szavazók körében 53 százalékon áll az Önök mérése szerint?
Nemcsak a mi kutatásaink mutatják ez a biztos szavazók körében. Ami szerintem a legfontosabb megállapítása a mostani kutatásunknak, hogy a 2022-es országgyűlési választás vidéken fog eldőlni, ezt a válaszadók 62 százaléka gondolja így.
Fontos, hogy a kutatásunkban azt is megkérdeztük, ki lenne az, aki meg tudná verni vidéken Orbán Viktort: Jakab Péter vagy Karácsony Gergely.
Ha tényleg megértjük azt, hogy a választás vidéken fog eldőlni, akkor érdemes figyelni arra, hogy milyen legyen a miniszterelnök-jelölt. Más preferenciákban úgy jelennek meg a nap végén a szavazatok, hogy a vidékiek könnyebben szavaznak egy vidéken élő, vidékiek érdekeit jobban megjelenítő személyre, mint Budapest főpolgármesterére. Gondoljunk bármit a két politikusról, véleményem szerint ezek az objektív tények.
Arról az ellenzéki táboron belül, de talán még a kormánypárti szavazók körében is nagyjából konszenzus van, hogy a vidéki voksolók megszólítása kiemelt jelentőséggel bír a jövő évi választások szempontjából.
Van 18 választókerület Budapesten. Nagyon bénának kellene lennie az ellenzéknek ahhoz hogy akár egyet is elbukjon. Nem véletlen, hogy a Fidesz már azokat az erős embereit, most regnáló, képviselőit is kivonta a kampányból, mint Kocsis Máté vagy Gulyás Gergely. Helyettük új arcokat fognak indítani. Úgy vélem, a Fidesz feladta a 18-at, mivel látja azt, elég hogyha a maradék 88-ban nyer.
Az ellenzék számára pedig éppen itt van a házi feladat, amit el kellene végezni, hogy odafókuszálják az erőforrásokat, ezekben a kerületekben megtalálni a jó jelölteket, mert valójában csak itt fog számítani, hogy ki a nyertes.
Rettentő rossz stratégiának tartom az ellenzék részéről, hogy Budapestre fókuszálnak mindent, akár az erőforrásokat, akár a médiát vesszük, ahelyett, hogy vidéken jelennének meg. Direkt nem nevesítem, de az egyik pártelnök szájából hangzott el, hogy “dehát mi miért indítsunk jelöltet egy baranyai körzetben, amikor ott 170 falu van, annyit be sem tudunk járni”.
Márpedig valójában az egyik legfontosabb számukra a bérkérdés.
Ön szerint milyen taktikát és üzenetet kellene választania az ellenzéki szövetségnek, hogy meg tudja szólítani a vidéki szavazókat?
Teljesen torz képet mutat a jelenlegi ellenzék üzeneteinek a célzása. Nagyon sok olyan dologról beszélnek, ami egy rendes demokráciában fontos lenne: például a korrupció, az euró bevezetése, az Isztambuli egyezményről, de könyörgöm, ezek a témák vidéken hidegen hagyják az embereket. Nekik az számít, hogy kinek lesz tüzifája télen, amikor nagyon hideg lesz. Ezt a Fidesz nagyon jól felmérte.
A kutatásunkhoz visszatérve: itt és ezért látszik az, hogy Jakab Péter ebből ki tudott törni, mert az ő hangja jelenleg az egyetlen, ami megszólítja a vidéki magyarságot. Sokan lenézik ezért, de én úgy gondolom, és javaslom is az ellenzéki politikusoknak, hogy csatlakozzanak hozzá, és járják a falvakat, mert nem csak a Körúton belül kell politizálni.
A Jobbik például deklaráltan a vidék pártjaként pozicionálja magát, ennélfogva jól beágyazott helyi szervezetekkel rendelkezik.
Ugyan nem vagyok naprakész a Jobbik politikájából és nem tudom, pontosan mennyi vidéki szerzete van, de azt látni, hogy az előválasztás az nem a rendes választásnak a tökéletes leképezése, épp emiatt, hogy a leglelkesebb előválasztási szavazók azok a fővárosi és urbánus környezetből fognak kijönni, így hiába látjuk a közvélemény-kutatásokon, hogy Jakab Péter mennyire népszerű vagy a pártja vezet, lehetséges, hogy nevetve kerül ki győztesként Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely, hiszen az ő követőik sokkal mozgósíthatók. Ebben a kérdésben a Jobbiknak van házi feladata, hogy azokon a helyeken, ahol ők népszerűbbek, elvigyék az embereket az előválasztásra.
Mennyire tartja sikeresnek a kormány járvány elleni védekezését? Orbán Viktor természetesen folyamatosan sikerről beszél, a narratívába illeszkedő, mesterségesen gerjesztett oltási versenyben elért helyzetünkre hivatkozik. A gazdaság lassulása, a korlátozások és a zárások okán állásukat elvesztett, illetve rossz anyagi helyzetbe került családok azonban egészen más Magyarországról gondolkodnak.
Kérdezzük meg annak a 30 ezer embernek a hozzátartozóját, gyerekeit, szüleit, nagyszüleit, szomszédait, barátait, akik elvesztek ebben az Orbáni “csatában”, ha már a miniszterelnök minden ellen háborúzik. Orbán Viktor az oltásokra helyezte a hangsúlyt, természetesen azután, hogy látta, azt a csatát már elbukta, amikor azt mondta szeptemberben, hogy a sikereket a halottak számában kell mérni, hiszen a laboratóriumnak tekintett Ausztriához képest is Magyarországon kimagasló az elhunytak száma sajnos.
Amikor sikerekről beszél a miniszterelnök, érdemes lenne visszakérdezni, hogy hol van az a Várpalota nagyságú település, amely el tud veszíteni 30 ezer embert? Azt gondolom, még a fideszes szavazók körében is problémát okoz ezt megmagyarázni.
Az pedig csak egy kommunikációs trükk, hogy folyamatosan azzal jön a kormánypárt, hogy a baloldal oltásellenes. Nem, a baloldal nem oltásellenes, sőt, sem a szakemberek, sem a politikusok között nincsenek ilyenek. Ezzel a Fidesz a saját szavazóit is tökéletesen hülyének nézi, de ezt már megszokhattuk az elmúlt időszakban.
Amit az ellenzéknek felrónék ezzel kapcsolatban az az, hogyha azt látom, hogy 30 ezer ember hal meg az országban a katasztrofális járványkezelés miatt, semmi mást nem csináltam volna február közepe óta, minthogy minden egyes nap, minden felszólalásban, minden sajtótájékoztató ezt az egy tényt papagájként ismételtem volna. Mert mi történik mindig? A Fidesz bedob egy témát, az ellenzék két napig csámcsog rajta, majd jön egy újabb téma. Az emberek elvesznek ebben a kakofóniában, hangzavarban, a hírek dömpingjében, aminek következtében nem tudnak az igazán fontos kérdésekre koncentrálni.
Képzeljük el, mi lenne, ha a Fidesz lenne ellenzékben! Semmi mást nem hallanánk, csak azt, hogy 30 ezer halott, 30 ezer halott…
A friss mérésükből kiderült, valamivel javult a közhangulat az országban, ugyanakkor még mindig többségben vannak azok, akik szerint inkább rossz irányba mennek a dolgok. Hogyan látja, meddig tarthat még ki a járvány miatti pesszimista közhangulat? kitarthat-e a ‘22-es választásokig?
Azt mondják, a választások általában az utolsó két hétben, sőt az utolsó három napban szoktak eldőlni. Rövid az emberek memóriája, így nem arra kell építeni, hogy mi történt 2021-ben. Ez legfeljebb azoknál működhet csak, akik elvesztették az állásukat, netán egy családtagjukat, de az megjósolhatatlan, hogy az utolsó héten a Fidesz éppen mit fog kitalálni, hogyan motiválja arra az embereket, hogy az ő jelöltjére adják le a szavazatát.