A szövetségesek elsődleges célpontjai természetesen az ipari létesítmények mellett a vasúti infrastruktúra, pályaudvarok, hidak voltak, de a korszak kezdetleges technikai színvonala miatt óriási polgári áldozatokkal is jártak a támadások. Az elcsúszó, elnagyolt szőnyegbombázások, egyes esetekben a kísérő vadászgépek túlkapásai (Szabadka környékén a földeken dolgozókat is géppuskázták) illetve a légvédelem által megzavart kötelékek célt tévesztett bombaterhei egész városrészeket romboltak le, nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki nagyvárosban. Így szenvedett súlyos károkat Debrecen, Szolnok, Szeged, Miskolc, Kolozsvár, Nagyvárad, Szabadka, Újvidék, Győr, Szombathely, Sopron.
Csepeli Papírgyár és a Ráckevei (Soroksári)-Duna feletti Gubacsi híd bombázása. Baloldalt a Csepeli Stadion. Fotó: Fortepan, National Archives
A front előrehaladtával egyre nyugatabbra helyeződtek a bombázási célok, így a háború utolsó hónapjaiban pusztító és hadászatilag már nagyon nehezen indokolható pusztítás érte Sopront (több mint 2500 halálos áldozat) és Szombathelyt. Utóbbit szokás itthon azzal magyarázni, hogy a nyilas kormány székhelyeként elsődleges célpont volt (a valódi célpont a vasútállomás volt, de az elrontott célzás miatt még a városközpontot is pusztította a bombázás), bár nyilván azt már nem részletezte senki, hogyan is lehet egy kormányt megbuktatni a levegőből.
A földeken dolgozók legéppuskázása mellett ismert egy vöröskeresztes kórházvonat megtámadása, vagy épp egy marhacsorda értelmetlen lebombázása.
Debrecen bombázása 1944. június 2-án. Fotó: Fortepan/National Archives
Magyarország minden negyedik, az 1945 utáni határokkal számolva minden harmadik települését érte bombatámadás. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy mind az áldozatok, mind az anyagi kár tekintetében ezek szinte eltörpülnek a földi harcok, a deportálások és a szovjet zsákmányoláshoz képest. Sőt, a vasúti infrastruktúrában okozott károk tetemes részét maguk a németek okozták a visszavonulás során. Természetesen komolyan soha nem merült fel, hogy Németország hazánk irányába jóvátételt fizessen.
Egy biztos, a háború után készült statisztika szerint - az 1938-as határokkal számolva - a 3122 településéből 1024-et ért légitámadás, mintegy 15-20 ezer ember halálát okozta.
A képgalériában döntően a Fortepan.hu-ról fellelt képeket láthat.