Nincs nagy meglepetés: az engedély visszavonását az indokolja, hogy a társaság nem tudja kiegyenlíteni tartozásait, és vagyona, eszközei nem is nyújtanak fedezetet a vele szembeni követelések teljesítésére.
Mint ismert, a jelenlegi adatok alapján a Quaestor mintegy 150 milliárd forint értékű értékpapírral nem tud elszámolni, az ügyfelek részére hamis visszaigazolást állított ki, mert a valóságban a kötvények jelentős részének szabályos megkeletkeztetésére nem került sor, így azt se lejegyezni, se adás-vétel útján megszerezni nem lehetett.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) pénteki hatállyal megszüntette a Quaestor Értékpapír Zrt. tőzsdetagságát és kereskedési jogát, az erről szóló határozatot a honlapján közölte a BÉT.
Az évtized (de inkább a rendszerváltás utáni időszak) egyik legnagyobb pénzügyi csalására azután derült fény, hogy február 23-án a Buda-Cash Brókerház, majd március 6-án a Hungária Értékpapír Zrt. működését függesztette fel a Magyar Nemzeti Bank. Ezt követte március 10-én a Quaestor Csoporthoz tartozó QUAESTOR Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyének felfüggesztésére került sor, ugyanakkor meglehetően vitatott módon, csak március 26-án tartóztatták le annak tulajdonosát, Tarsoly Csabát, aki azért előtte még jól kimentette a vagyonát.
Mennyi az annyi?
Néhány héttel ezelőtt a fővárosi főügyész úgy nyilatkozott, hogy sikerült lefoglalni 160 milliárd forintnyi vagyont a Quaestor-csoport érdekeltségeinél, vagyis lesz elég fedezet a brókercég károsultjainak 150 milliárd forintos vagyoni kárára.
Az MNB mostani bejelentése ennek nyilvánvalóan ellentmond, bár ez csak puszta formalitás, ugyanis eddig is biztos volt, hogy a Quaestor vagyonából nem lehet kárpótolni a károsultakat, ezért is kellett törvényt hozni róla. Így viszont a cechet a többi pénzintézet állja, abból is 57 milliárd forint erejéig az OTP-nek.
Nem is igazán tetszik ez Csányi Sándornak, aki ma mindenkinek odaszólt, akinek lehetett: az OTP-vezér szerint érthetetlen és igazságtalan, hogy a "tisztességes piaci szereplőkkel fizettetik ki" a Quaestor ügyfeleinek kárát; egyben remélte, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja az erről szóló törvényt. Az OTP bank elnök vezérigazgatója a bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a devizahiteles törvény ügyében Strassbourghoz fordulnak, bírálta a takarékszövetkezeti integrációt és azt is, hogy az uniós pénzeket "olyan ember kezeli, aki saját kisvárosának pénzügyeit sem tudta rendbe tenni".
Az rendszerváltás utáni időszak legnagyobb pénzügyi botrányában amúgy egyre mélyebben tapicskol a fél magyar politikai elit, Fideszestül, MSZP-stül: mint ismert, Tarsoly három évvel ezelőtt még negyed milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az Orbán-kormánytól. Akkor tehát senkit nem zavart a pénzügyi manipuláció.