Egy kormánypárti törvényjavaslat szerint egy Magyarországot érő kibertámadás elhárítása érdekében felhatalmaznák a Nemzetbiztonsági Szolgálatot arra, hogy ellenőrizze az állami és önkormányzati szervezetek "elektronikus hírközlési hálózatainak tartalmát" - írja a Népszava. A törvényben rögzítve van, hogy a szakszolgálat nem ismerheti meg az adott szervezetek közti kommunikáció tartalmát, de a lap adatvédelmi szakértőkre hivatkozva azt írja, hogy ezt semmi sem garantálja.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is bírálta a Semjén Zsolt által jegyzett javaslatot, Felkai Lászlónak, a belügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írt levelében a Népszava szerint így fogalmaz: a törvény "korlátlan megfigyelést eredményezhet", "nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel" és "nem nyújt garanciát a személyes adatok és magánélet védelméhez".
Hogyan lehet tartalom nélkül megfigyelni?
Ez esetben csak a metaadatokra, egyéb leíró, esetleg naplóadatokra látnának rá a hatóságok, tehát meg tudnák nézni, hogy folyik-e a szervereken adatforgalom, de azt nem, hogy az pontosan mit tartalmaz.
Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő azt mondta a lapnak, hogy "a kibertámadások korában élünk, elengedhetetlen, hogy a magyar szakszolgálatokat is felhatalmazza a jog a védekezésre". Szerinte szükség van a megelőzéshez az állami szervezetek közötti adatforgalom folyamatos figyelésére, csak így lehet kideríteni, hogy váratlanul és indokolatlanul megnő-e az adatforgalom egy-egy szerveren. Azt is hozzátette, ez azzal járhat, hogy a titkosszolgálatok hozzáférhetnek személyes adatokhoz.
"Semmiképpen sem elfogadható, ha a törvény lehetővé teszi a korlátlan megfigyelést, márpedig ebben a törvényben valóban nincsenek garanciák az ellenkezőjére" - ez már Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért adatvédelmi szakértőjének a véleménye.
A rendőrségi törvény is változhat
Ha megszavazza a parlament az új szabályozást, a szándékos bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személyek és kapcsolataik "kriminalisztikai szempontból fontos jellemzőit" legalább 25 évig tárolnia kell a rendőrségnek, de 20 évig még abban az esetben is így kell eljárni, ha a meggyanúsított személyről kiderül, hogy ártatlan.