Azt, hogy Natura 2000-es földeket miért nem szabadna egyáltalán elárverezni, arról itt írtunk, azonban ha már megveszi valaki - mondjuk egy kérges tenyerű gazda, fitneszedző -, akkor mit cselekedjen vele?
Erre a kérdésre kereste a választ Sallai Róbert Benedek is, az LMP-s képviselő a nol.hu hasábjain fejtette ki, hogy szerinte
a legegyszerűbben úgy lehet pénzt csinálni a Natura 2000 státuszú védett területből, ha meghagyják a jelenlegi állapotában, és megigénylik utána a földalapú és a természetvédelmi támogatásokat – így akár 120 ezer forintnyi uniós pénz is befolyhat hektáronként, ami azt jelenti, hogy önmagában a támogatásokból öt év alatt megtérülhet a beruházás. Mindehhez hozzájön még természetesen a kaszálásból vagy legeltetésből, illetve a szántóföld műveléséből származó jövedelem.
Azonban Magyarországon viszont a Natura 2000 területen megvalósult győri autógyár-építés óta tudjuk, hogy a kormány gyakorlatilag bármilyen beruházást kiemelt közcéllá minősíthet, és mentesíthet az összes környezet- és természetvédelmi előírás betartása alól. Így azt sem lehet kizárni, hogy a jó fekvésű, panorámás földeken valamilyen idegenforgalmi beruházás valósul meg, akár uniós forrásokból: a területet kiemelt beruházási övezetté, a megvalósítást pedig közérdekké minősítik, és máris elhárul az akadály a föld átminősítése, illetve a dotációk fogadása elől.
Ezzel kapcsolatban a Jobbik újra felszólította L. Simon László miniszterelnökségi államtitkárt és a Fidesz-frakciót, hogy fogadják meg azt a javaslatukat, amelyik kötelezővé tenné a politikusok vagyonosodási vizsgálatát és nyilvánosságra hozná a családtagok vagyonnyilatkozatát.
Magyar Zoltán, a nemzeti párt agrárpolitikusa szerint most már az is érthető, hogy a Fidesz képviselői eddig miért nem nyilatkoztak arról, hogy ők vagy családtagjaik érintettek lesznek e a földprivatizációban.