Immár 10. alkalommal rendezik meg december 27-től 29-ig az ingyenesen látogatható Szent Korona Konferenciát, mely a magyar jogtörténet és a történelemoktatás szempontjából is meghatározó esemény, hiszen minden évben számos neves előadó áll ki a több száz fős közönség elé Budakalászon, a Kós Károly Művelődési Házban. Az idei rendezvény a Kié legyen Európa? címet kapta, mely kérdés talán aktuálisabb, mint valaha. Górcső alá kerül számos hiánypótló értekezés mellett Attila szerepe az európai kereszténység elterjedésében, valamint a hun hagyomány és hagyaték is, miközben a látogatók számos olyan kérdésre kaphatnak választ, amit máshol egészen biztosan kevesen mernek még feltenni is.
Tudás és szórakozás
Bakay Kornél régész, őstörténész, egyetemi tanár azt a kérdés boncolgatja majd, hogy tulajdonképpen „kié Attila király?”, ugyanis a germán népek egyre inkább magukénak vallják, míg a magyarság egyre kevésbé. A hunokkal kapcsolatos történelmi hagyományokról beszél majd Limbacher Gábor néprajzkutató, Zachar Péter, a Kodolányi János Főiskola tanára és Hidán Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója is. Gál Péter Józseftől számos érdekességet hallhat a közönség arról, hogy hogyan jelenik meg Attila a népi mondákban, Aradi Éva a magyarok rokonairól tart előadást, Tábori László pedig a hunok, pártusok hagyatékáról. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Szabadegyetem alapítója arra keresi majd a választ, hogy valójában ki keresztelte Európát, azaz „kié legyen Európa?” Jánosi András és Balla Barnabás jóvoltából lesz szó a magyar zenei örökségről, illetve a pálos szerzetesekről is. A látogatók továbbá részt vehetnek kézműves foglalkozáson, íjászoktatáson, borkóstolón, valamint számos érdekes információt hallhatnak a természetgyógyászatról. A „fejtágító” után a könnyedebb szórakozás sem marad el: december 29-én zenélnek a Kurul dobosok és a Historica is.
A Szent Korona országa
– Nagyon úgy tűnik, hogy nem a Nyugat keresztelt bennünket. Ha jobban megnézzük Szent Márton történetét, láthatjuk, hogy valójában ő keresztelte a frankokat, akik igen nagy hatással voltak Európára. 316-ban, mikor ő megszületett a mai Szombathelyen, nálunk már jelen volt a kereszténység. A Nyugatrómai Birodalom bukása után a volt alattvalók Attila népeivel éltek együtt, és ebből a keveredésből jöttek létre az újlatin nyelvek és később a különböző európai nemzetek is. A jelen helyzetben nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a magyar egy keresztény nemzet. Az íjfeszítő népeknél már nagyon korán jelen volt a kereszténység, holott eredetileg kevert vallásúak voltak. Attila minden hódoltatott népnek meghagyta a vallását, szokásjogát, uralkodóját. Csak azt követelte meg, hogy ha harci cselekmény van, akkor legyenek egy test, egy lélek, egy szív. Szent Jeromos 408-ban írta, hogy „a hunok is énekelnek zsoltárokat”, de megemlékezett erről Zakariás rhétor is – árulta el Varga Tibor, aki szerint Attilának köszönheti az európai kontinens a nemzeti, vallási és kulturális megmaradását, a jelenlegi hatalmak pedig nem véletlenül próbálják háttérbe szorítani a szakralitást és a történelmi hagyományokat. Úgy véli, ennek a tudásnak a megőrzése a migránsválság alapvető megoldását jelentené, hiszen a „más”, az csak „más” marad.
Mint a Barikádnak elmondta, előadásában részletesen kitér arra, hogy miért igyekeznek a magyarságot megfosztani a keresztény múlttól. – Azért nem szabad keresztényeknek lennünk, mert akkor kiderülne, hogy nekünk királyságunk volt, és eszünkbe jutna, hogy volt egy Szent Koronánk. Több mint ezer éven keresztül királyság voltunk nem írott, hanem történeti alkotmánnyal. Ha ez még érvényben lenne, nem lehetne most például eladni a földeket. „Radix omnium possessionum Sacrae Regni Coronae” – azaz minden birtok gyökere a Szent Koronából ered és oda is tér vissza. Nem véletlenül teremtettek „istvánosokat” és „koppányosokat” sem. Ha nincs Szent Korona, országfelajánlás, nem lehet történelmileg alátámasztani, hogy mi volt korábban – fogalmazott.
Szanyi Ágnes
A teljes interjú a Bar!kád hetilap legfrissebb számában olvasható.