Budapest IX. kerületében, a Boráros tér egyik 100 négyzetméteres, 3 szobás lakásáért kezdődött meg a küzdelem az ott élő tulajdonos, a két gyermekét nevelő anya, illetőleg a lakásokra specializálódott céghálózatot működtető pénzemberek között.
Persze minden ilyen történetnek létezik egy olyan olvasata, hogy a saját hibájából vesztette el az áldozat mindenét, ugyanakkor mégis emberibb lenne azt feltételezni, hogy egy demokratikus állam jogi berendezkedése alapból meggátolja, hogy ilyen esetek megtörténjenek.
A hölgy még 2009-ben vett fel 13 millió forint hitelt egy bizonyos ZEE Capital Zrt. elnevezésű pénzügyi szolgáltató cégtől, fedezetként a lakása szolgált. Nyilván ez talán már önmagában is baljós, ugyanakkor egy rendezett körülmények között élő magyar adófizető állampolgár miért ne feltételezhetné azt, hogy egy nyilvános keretek között működő pénzügyi vállalkozás körül minden rendben van - hiszen ott vannak az ezt vizsgálni hivatott állami szervek.
Azonban ahogy az gyakran megesik, az adós pénzügyi zavarba került, és fizetési könnyítést kért a cégtől. Viszont a ZEE egy hónap elmaradásra hivatkozva felmondta a közjegyző előtt aláírt hitelszerződést, és élt is az abban lefektetett opciós jogával, így a három szobás lakás tulajdonosának tekintette magát (a hölgy elmondása szerint annak érdeklében, hogy bizonyítsa fizetési hajlandóságát, 600 ezer forintot tett közjegyzői letétbe, valamint csekken 1 millió forintot fizetett be a ZEE-nek).
Csakhogy a ZEE az Opten adatai szerint 2012. június 13-án jogutód nélkül megszűnt - azonban jellemzően erre a bonyolult, specializálódott modellre: ingatlantulajdonosként mindig egy új cég lépett be az asszony életébe. Aki - csakúgy, mint az állampolgárok nagy része, nem is értett az egész ügymenetből szinte semmit.
Viszont törleszteni sem tudott, mert nem volt kinek, hiszen a ZEE jogutód nélkül szűnt meg.
Persze voltak olyan üzenetek, amik számára is egyértelművé tették, vannak olyan emberek, akik nem szeretnék, hogy a lakásában maradjon. Egy alkalommal 2 tagbaszakadt verőlegény "költözött be" hozzá, fenyegetőztek és elfoglalták két szobáját (ők még azelőtt leléptek, hogy a jegyző által az asszonynak megítélt birtokvédelmet érvényesíteni lehetett volna, így nem történt bűncselekmény). Máskor pedig egy egész csapat érkezett a lakásba, leszerelték az ajtót, szétverték a fürdőszobát, és az asszony elmondása szerint elvitték azokat az ingatlannal kapcsolatos szerződéseket, amik csak a kezük ügyébe kerültek.
A rendőrség ezt az ügyet is visszadobta, és az asszony nem is tudja, hogy hol tart a feljelentése. (Ebben nyilván az is szerepet játszhatott, hogy papíron nem ő volt már a tulajdonos, hanem az aktuálisan megalakult cég, ő "csak" benne lakott abban a lakásban, amit egy hónapnyi elmaradás miatt vesztett el).
A legutolsó cég bedőlése után a felszámoló aztán 2014. december 27-én nyilvános pályázat útján értékesítette az ingatlant, amelyet 2015. március 18-án aláírt szerződéssel hitelesítettek. Úgy tudjuk, hogy a vevő egy kecskeméti házaspár, és 11 millió forintért jutottak az akár 4-5-szörösét is megérő budapesti lakáshoz. (Hozzátéve: tulajdonjogukat az illetékes földhivatal bejegyezte).
A kecskemétiek már a felszámolóval kötötték meg az adásvételi szerződést, a tulajdonjogukat arra alapozták.
Azonban a hölgy még mindig a sajátjának gondolt ingatlanban lakik - ám hosszas bírósági huzavona után végül csak sikerült elérni, hogy végrehajtási eljárás keretében elrendeljék el az ingatlan kiürítését. Az asszony a bírósághoz fordult, kérve, hogy mondják ki a tulajdonjogát a kecskeméti házaspárral és a korábban megjelenő cégekkel szemben.
Így érkezett el 2017. március 29-e: a kilakoltatás napja. Itt viszont már nem volt egyedül, megjelentek a barátai, a Koppány csoport, valamint Szilágyi Zsolt, a Jobbik IX. kerületi önkormányzati képviselője, a párt jogászával együtt - ugyanis egyedüliként ő reagált a képviselő-testülethez eljuttatott állampolgári panaszra, és vállalta, hogy minden jogi segítséget felkutat, megad a bajba jutott asszony számára.
Jellemző, de a hölgy a területet biztosító rendőröktől tudta meg, hogy aznap mégsem lakoltatják ki (addig abban a tudatban volt, hogy mennie kell); egyébként az egyenruhások is csak a helyszínen értesültek a megváltozott programról – utána már csak addig maradtak, amíg a Koppány csoport el nem ment a Boráros térről. (Kiderült: egy nappal korábban volt egy tárgyalási forduló, de hogy milyen végzés született ott, arról nem értesítették az asszonyt).
Ezek szerint valamelyik bírói szint mégiscsak talált valami kifogásolnivalót az ügyben?
"Ebben az esetben is fennállhat a visszaélésszerű jogalkalmazás. Ezért gondolom úgy, hogy meg kell adni minden segítséget" - magyarázta lapunknak Szilágyi Zsolt. A politikus megengedhetetlennek nevezte, hogy ilyen mértékben ki lehet semmizni egy-egy állampolgárt, mert erre alkalmat ad a jelenlegi jogi berendezkedés.
"Jelenleg az ítélet írásba foglalását várja a károsult, továbbra is bizonytalan, hogy a család a lakásban maradhat-e. A Jobbik képviselőjeként a támogatásomról biztosítottam a pórul járt tulajdonost, és mind jogi, mind pedig önkormányzati kérdésekben felajánlottam a segítségem neki"
- közölte az önkormányzati képviselő.