Míg a többség ma is belépne az EU-ba, a Jobbik szavazók majdnem kétharmada (61%) kilépne, szerintük inkább előnytelen volt számunkra eddigi tagságunk. Mindazok, akik úgy érzik, hogy nem használunk ki minden lehetőségeket az EU tagságunkkal kapcsolatban, elsősorban (60%) a hazai politikát okolják ezért, ezen belül elsősorban a Fideszt, a kormányt, vagy Orbán Viktort. Még a Fidesz szavazói körében is magas azok aránya, akik ezt így gondolják: húsz százalék tartja felelősnek a saját pártját.
Jelenleg az összes megkérdezett 57%-a döntene úgy, hogy belépne, 27% nemmel szavazna, 17% bizonytalan vagy nem menne el egy képzeletbeli csatlakozási népszavazáson. Érdekesség, hogy a Publicus Intézet szerint mind az igenek, mind a nemek aránya nagyjából tíz százalékponttal növekedett az elmúlt hat évben. Ezt azt jelenti, hogy határozottan megosztóbb kérdés az EU megítélése
A másik fontos eredmény, hogy a Jobbik szavazói között többségben vannak azok, akik nemmel szavaznának egy ilyen népszavazáson. 2015-ben Mindössze egyharmaduk (35%) lépne be az EU-ba, míg többségük (52%) nem élne a lehetőséggel. Így elmondható, hogy a Jobbik EU-ellenes, illetve EU-kritikus politikába abban az értelemben sikeres volt, hogy sikerült begyűjtenie az EU iránt szkeptikus szavazók jó részét.
Vona Gábor többször elmondta, hogy a Jobbik nem kívánja kiléptetni Magyarországot az Európai Unióból. Célnak a csatlakozási szerződésnek, illetve az Európai Unió alapszerződésének módosítására vonatkozó igény bejelentését és a megvalósítását jelölte meg. A következő lépés egy népszavazás lenne, amelyen Magyarország eldönthetné, hogyan kívánja fenntartani a jövőben az uniós tagságát.