Európa nem akar Kína játéktere lenni

Európa nem akar Kína játéktere lenni

A hétfőn tartott EU-Kína online csúcstalálkozó után Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kijelentette, hogy

Európának játékosnak kell lennie, nem pedig játéktérnek a nemzetközi mezőnyben.

Ez a deklaráció értékelendő, de azt továbbra sem látjuk, hogy Európa milyen gyakorlati lépéseket tesz annak érdekében, hogy valóban játékos legyen a legnagyobbak pályáján.

Törekvések

A csúcson Charles Michel és Hszi Csin-ping mellett részt vett Angela Merkel és Ursula von der Leyen. Az Európai Tanács elnöke egyértelművé tette, hogy az EU kiegyensúlyozott, tisztességes, felelős és méltányosságon alapuló kapcsolatot kíván kialakítani és ápolni Kínával.

Michel szerint az eddiginél kiegyensúlyozottabb kereskedelmi kapcsolatra van szükség, amely például kölcsönösséget és egyenlő versenyfeltételeket jelent.

A német kancellár is hasonló gondolatainak adott hangot, tisztességes versenyt követelve az elmúlt tizenöt évben jelentősen megerősödött Kínától, ezzel összefüggésben az EU a csúcs során nyomást gyakorolt Pekingre a beruházási megállapodás mihamarabbi megkötése érdekében.

Ellentétek

Michel kiemelte a júliusban hatályba lépett hongkongi nemzetbiztonsági törvény miatti komoly aggodalmait, a kisebbségek kínai helyzetével együtt.

A nemzetbiztonsági törvényről és a hongkongi demokráciapárti politikusok aggályairól itt írtunk:

Kínában megszavazták az új nemzetbiztonsági törvényt, veszélyben Hongkong szabadsága

A várakozásoknak megfelelően elfogadta csütörtökön a kínai parlament a múlt pénteken ismertetett, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet. A hongkongi demokráciapárti politikusok és aktivisták aggodalmai szerint a hongkongi szabadságjogokat korlátozó törvénytervezet betiltja a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket.

Merkel a klímaváltozásról is szót ejtett, a kancellár szerint Pekingnek el kell köteleznie magát a Párizsi Klímaegyezményben foglaltak betartása mellett. Fontosnak nevezte, hogy Kína más energiaforrások felé forduljon, mert az ázsiai óriás a világon felhasznált szén feléért felelős, de Európa tisztában van azzal, hogy ez nehéz folyamat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy Pekingnek engedményeket kell tennie: eltörölni több piacra jutást gátló szabályozást, például a távközlés, a járműgépgyártás és a számítógépes szolgáltatások terén, ha még idén beruházási megállapodást akar kötni az EU-val. Von der Leyen szerint Pekingnek meg kell győznie az uniót arról, hogy érdemes összehozni ezt az egyezményt.

A South China Morning Post beszámolójában az olvasható, Hszi felszólította az EU-t, hogy tartsa tiszteletben Kína békés együttélését a világ többi részével, azt is hozzátéve, hogy a világon nincs két egyforma politikai rendszer.

A lap összefoglalója szerint a felek között feszült eszmecsere alakult ki az emberi jogi kérdésekről. A három európai vezető emlékeztette Hszi-t Hongkongra, Hszincsiangra és Tibetre, a kínai elnök erre úgy reagált, hogy elsősorban minden országnak a saját dolgával kell törődnie, Peking pedig úgy gondolja, hogy az EU megfelelően tudja kezelni a saját emberi jogi problémáit, és Kína nem fogadja el sem a kioktatást, sem a kettős mércét. Sajtóinformációk szerint Hszi még az európai antiszemitizmust is szóba hozta, az uniós hármas erre úgy reagált, hogy Kínában - az európaival szemben - rendszerszintűek a jogsértések.