Restituto Padilla ezredes újságíróknak felfedte, hogy öt légi támaszpontról, két haditengerészeti bázisról és egy őserdei kiképzőtáborról van szó.
A nyolc közül kettő Palawan szigetén van, közel a Dél-kínai-tengerhez, amelyre Kína szinte teljes egészében jogot formál. Emiatt már jó ideje feszült Peking viszonya a Fülöp-szigetekkel, amely szintén igényt tart egyes tengerrészekre, csakúgy mint Malajzia, Vietnam, Brunei és Tajvan.
A Fülöp-szigetek régóta hű szövetségese az Egyesült Államoknak. A két ország 2014 áprilisában tíz évre szóló védelmi megállapodást kötött, amelynek értelmében amerikai erők ideiglenesen szárazföldi csapatokat, repülőgépeket és haditengerészeti egységeket állomásoztathatnak a délkelet-ázsiai ország egyes támaszpontjain. Tavaly további szerződéssel erősítették meg ezt az engedélyt.
Kína igencsak ferde szemmel nézi a Fülöp-szigetek és az Egyesült Államok újabb keletű katonai közeledését, és harsányan kifogásolja az együttműködést. A Hszinhua kínai állami hírügynökség egy szerdai kommentárjában a támaszpontok amerikai használatba adása kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Manila viselni fogja "ostoba lépésének" negatív következményeit.
A Fülöp-szigeteken 1991-ben zárták be az utolsót azok közül az amerikai katonai támaszpontok közül, amelyeknek csaknem egy évszázadon át fontos szerepük volt a Fülöp-szigetek biztonságának szavatolásában. Bírálók szerint a 2014-ben kötött védelmi egyezmény visszatérést jelent az akkori állapotokhoz, és a szuverenitás feladásával jár.