Teljesen átrendezheti a kiskereskedelmi piacot a kormány különadója – feltehetőleg ez is a cél. Ezt a gyanút erősíti, hogy az elvonás egy átmeneti válságban levő ágazatot sújt - írja a Népszava.
A lap emlékeztet rá, hogy a kiskereskedelmi adóval a kormány már 2010-12-ben próbálkozott, akkor szintén a multikra vagyis a nagy szereplőkre vetette ki a teher túlnyomó részét – sávos adókulcsokkal. Az idén márciusban az Európai Bíróság azt mondta ki, hogy az akkori szabályozása nem volt diszkriminatív. Az ítélet ismertében most bevezetendő adó is hasonlóan szelektál: 500 millió forint éves árbevétel alatt nem kell fizetni vagyis a kisboltok megússzák. Harminc milliárd forintig 0,1 százalék az adó, 30-100 milliárd forint között 0,4 százalék, majd száz milliárd felett az árbevétel 2,5 százalékát veszi el az állam. A 36 milliárd forintos idei bevétel elvileg a járvány elleni védekezést hivatott szolgálni, ám a kereskedelmi piacot figyelemmel kísérő elemzők szerint a stratégiai cél valójában a kiskereskedelmi szegmenst uraló multik megregulázása, esetleg távozásra bírása is lehet.
Az adót nemcsak az élelmiszer-kereskedelemben utazó cégeknek, hanem az autószalonoknak az autólakatrész-kereskedőknek, a benzinkutaknak, a ruházati és online kereskedőknek, és még a gyógyszertáraknak is fizetni kell. Az adó jelentős részét azonban tíz cég fogja befizetni, azok akik száz milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolítanak, így a legnagyobb kulccsal 2,5 százalékkal adóznak – nyilatkozta a Népszavának Laczka Sándor, a Deloitte Zrt. adózási igazgatója.
Ilyen jellegű koncentráció lényegében csak az élelmiszer-kereskedelemben, és a gépjárműüzemanyag forgalmazásban látható. Minden más ágazatban kisebbek a cégek, mintsem elérnék, illetve érdemben meghaladnák a száz milliárdos bevételi határt, vagyis elérnék az igazán fájó 2,5 százalékos adóterhet – tette hozzá a szakértő.
Kivételt jelentenek a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok, amelyek franchise rendszerben működnek, tipikusan boltonként külön cégben, így nagyrészt 0 vagy legfeljebb 0,1 százalék adót fizetnek, mert cégenként külön-külön nézve nem magas az árbevételük.
A lap szerint az adó a legnagyobb piaci szereplő, a Tesco esetében elérheti a 15 milliárd forintot, ami a cég 2018-ban elért 32,8 milliárdos profitjának a fele.
A Trade Magazin adatai szerint 2018-ban összesen tíz olyan kereskedelmi cég volt, amelynek árbevétele meghaladta a bruttó száz milliárd forintot – ám ezek közül a magyar láncok – Coop, CBA, Reál – mert leánycégbe szervezve működnek, kiesnek a 2,5 százalékos adó hatálya alól. Így a Népszava számításai szerint ilyen mértékű adót a Tesco, a Spar, a Lidl, az Auchan, a Penny Market és az Aldi fog fizetni, a benzinforgalmazók közül pedig a Mol, a Shell és az OMV jöhet szóba.
A piaci szakértők szerint jelenleg egyik cég sem vásárolható fel olcsón, ám középtávon lehet olyan társaság az élbolyban, amely megfelelő ajánlat esetén kiszállna a magyar piacról. Addig viszont megpróbálják a cégek kimozogni kiskereskedelmi adót, amelynek egy részét minden bizonnyal a fogyasztókra hárítják, vagyis csak az adó miatt is lehetnek áremelkedések.