A Publicus Intézet közvélemény kutatásából kiderül, a megkérdezett magyaroknak átlagosan majdnem hét (6,9 fő) közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és majdnem nyolc fő (7,9 fő) vállal tartósan munkát külföldön. Ezek az értékek növekedést mutatnak tavalyhoz képest. Aggasztó, de a válaszadók 73 százaléka érintett valamilyen formában a kivándorlásban.
Jellemző ugyanakkor az is, hogy kik maradnak itt: míg a nyolc általánost végzettek 59 százaléka számol be érintettségről, addig a magasabban kvalifikáltaknak 78-81 százaléka.
A két legijesztőbb adat azonban még csak most jön:
- A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent.
- A fiatalok körében különösen magas az arány, tízből több mint minden negyedik válaszadó (41 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét – ez további kb. 580 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent.
Természetesen ezek a számok is növekedést mutatnak.
Ha az okot kérdezik a külföldön munkát vállalni szándékozóktól, akkor az 59 százalékuk az alacsony fizetést jelölik meg. Ám arra a kérdésre, hogy az utóbbi években megnövekedett kivándorlásért ki a felelős, már egészen más válasz érkezik. Ugyanis a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz-kormány és Orbán Viktor (24 százalék), a magasabb külföldi fizetések (22 százalék), valamint az alacsony hazai fizetések (22 százalék) a felelősek. A Publicus tavalyi mérése során még az alacsony fizetések (43 százalék) volt az elsődleges ok.