Összesen 401 programot ellenőriztek, a BM-hez 256 bejelentés érkezett. 15 olyan esetet találtak, ahol a jogsértést szankcionálták: kilenc ügyben támogatást követelnek vissza, két rendbírságot szabtak ki, négy feljelentést tettek. Költségvetési csalás gyanúja miatt kezdeményeztek adóhatósági nyomozást Baranya, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Zala megyében. Előfordult, hogy nem épült fel a beígért mezőgazdasági üzemcsarnok, mert az önkormányzat inkább a saját városházáját újította fel. Máshol az árvízi védekezésre biztosított forrásból járdát építettek. Megint máshol a munkaidő alatt egy
magánszemély szőlőültetvényét művelték a közfoglalkoztatottak.
Nem derült ki, hogy kinek a földjén dolgoztak közpénzből, feljelentést sem tettek emiatt. Ez, mármint hogy
a közmunkások ténylegesen más munkát végeznek, mint papíron, a beszámoló szerint jellemző.
Nem csak az adóforintokból élő BM-el, a közmunkásokkal is kicsesztek: előfordult, hogy
késett a bérük, másutt nem annyit kaptak, mint amennyi a törvény szerint járt nekik.
Egy Csongrád megyei magánerdő-gazdálkodó ezek tetejében még a szükséges munkaeszközöket sem szerezte be. Számos helyen a szabadságok nyilvántartását, a munkaidő-nyilvántartást teljesen hanyagul kezelték, a nagy értékű eszközök, az üzemanyagok és a megtermelt javakat sem írják fel rendesen. Vajon miért? – teszi fel a kérdést a szocialista rendszer kádere, aki nyugdíjas éveire hazahordta a gyárat.
A pénz 84 százalékát Jász-Nagykun-Szolnok megye két települése használta fel szabálytalanul, de az érintett önkormányzatok fellebbeztek az elmarasztalás ellen. A BM amúgy is hiába kéri vissza a szabálytalanul elköltött forintokat, alig 5 milliót kapott eddig meg, egyes helyeken részletfizetést kértek, máshol a támogatást teljesen felélték, nem tudnak fizetni.