Fenomenális válaszok születtek a kelet-európai politikusoktól arra, hogy miért vétózták meg az európai klímacélt.
Amint arról tegnap beszámoltunk, a tervet, ami a felmelegedést okozó anyagok kibocsátásának nullára csökkentéséről szól és 2050-re klímasemlegessé tette volna az Európai Uniót Lengyelország és Csehország mellett Magyarország sem szavazta meg.
Andrej Babis cseh miniszterelnök azzal utasította vissza a tervet, hogy
„Miért kéne 31 évvel korábban arról döntenünk, mi fog történni 2050-ben?”
A találkozón Babis azt is felvetette, hogy miért kellene éppen Európának lépnie az ügyben, amikor Kínában úgyis növekszik a kibocsájtás.
Ma a Kormányzati Tájékoztatási Központ pedig arról adott ki közleményt, hogy Orbán Viktor miért döntött a vétő mellett.
Eszerint Magyarország kormányának felelőssége, hogy alacsonyan tartsa a magyar családok rezsikiadásait, hiszen a hazai rezsiköltségek Európában a legalacsonyabbak között vannak.
Akár a lengyeleknél, a magyar indoklásban is szerepelt az a reális követelés, hogy a célok bevezetése előtt az Európai Uniónak előre meg kellene határoznia, hogy mekkora forrásokat tud biztosítani a kelet-európai ipar modernizálására, amivel kisebb terhet róna a kitűzött célok betartása ezen államokra.
A megállapodás bukása után zöldszervezetek arra szólítják fel az EU-t, hogy tartsanak klímaügyi rendkívüli találkozót még a szeptemberi ENSZ-nagygyűlés előtt. Az LMP mai sajtótájékoztatóján Ungár Péter hangsúlyozta, hogy a zöldek szerint a klímaváltozás már itt van, ezért a céldátumot előrébb hoznák és már 2030-ig felszámolnák a szén-dioxid kibocsátást Európában. A képviselő hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor nem arra kapott felhatalmazást, hogy eljátssza a magyar gyermekek jövőjét a lengyel szénipar érdekében.