A 2013-ban alapított párt egyik társelnöke, Jörg Meuthen szerint az AfD modern konzervatív, szabadságelvű és hazafias politikai erőként határozza meg magát, és az utóbbi hónapok választási eredményei "csak a kezdetet" jelentik. A másik társelnök, Frauke Petry szerint jelenleg nincsen párt, amellyel az AfD koalícióra léphetne, de nem arra készül, hogy örökké ellenzékben maradjon.
Frauke Petry vasárnap felkérte a küldötteket, hogy a következő két napban ne olvassanak újságot, "különben talán nem fogják tudni, hogy milyen pártkongresszuson is voltak".
Visszafognák a muszlimokat
Az AfD az euróövezet működése, majd a szövetségi kormány menekültpolitikája után újabban a muzulmán vallás bírálatára helyezi a hangsúlyt. Programja szerint "az iszlám nem tartozik Németországhoz", ezért a többi között be kell tiltani a test egészét takaró muzulmán női öltözékek nyilvános viselését, a minaretek építését és a müezzinek tevékenységét, és nem szabad muzulmán intézményeknek megadni az egyházakat megillető közjogi testületi jogállást.
Ugyanakkor a program alapján az euróval és a menekültekkel szembeni kritikus beállítottság is megmarad. Így az AfD szerint az euróövezetet és az EU-t nem szabad a mostani formájában megtartani, az euróövezetet vagy rendezett módon fel kell számolni, vagy Németországnak ki kell lépnie, az EU-t pedig át kell alakítani a "nemzetállamok Európájává".
A menekültüggyel kapcsolatban a legfőbb követelés a "szabályozatlan menekültbevándorlás" megállítása. A párt szerint Németországnak csak jól képzett és a beilleszkedésre nagy elszántságot mutató bevándorlókat szabad beengednie területére, a demográfiai gondokat pedig bevándorlás helyett a gyerekvállalás ösztönzésével kell kezelni.
Visszaállítanák a sorkatonaságot
A többi német párttól megkülönböztető elem a többi között a sorkatonai szolgálati kötelezettség visszaállítására és a fegyvertartási szabályok lazítására és a közvetlen demokrácia intézményeineinek kiterjesztésére vonatkozó követelés, és az az igény, hogy csökkentsék 12 évre a büntethetőség korhatárát. Ugyancsak egyedül az AfD követeli a jelentősebb német pártok közül, hogy állítsák meg az atomerőművek bezárását és a kieső termelés megújuló forrásokra alapozó pótlását jelentő úgynevezett energiapolitikai fordulatot.
A megszokott támadások
A Bundestag pártjai bírálták az AfD programját. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) szerint a párt modern konzervatív helyett valójában reakciós politikát folytat. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről demagógnak minősítették az AfD-t. A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) szerint az AfD maradi párt, gazdaságpolitikája pedig németek százezreinek munkahelyét veszélyezteti.
A Bundestag nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal szerint az AfD a programja alapján a leggazdagabbak, a felső egy százalék érdekeit szolgálja, a társadalom összetartását pedig a muzulmánok elleni uszítással és a "keresztény fundamentalizmus" révén kívánja biztosítani. A Bundestag másik ellenzéki pártja, a Zöldek szerint az AfD kongresszusa megmutatta, hogy célja a társadalom megosztása, az uszítás, a kirekesztés és az iszlámellenes érzelmek fölerősítése.
Az AfD a 16 tartomány közül 8-ban rendelkezik képviselettel a helyi törvényhozásban. Országos választói támogatottsága a közvélemény-kutató intézetek mérései alapján 10,5 százalék és 14 százalék közé tehető.