Ebbe a folyamatba simul bele a Pécsi Tudományegyetem kancellárjává kinevezett Jenei Zoltán ügye. Jenei neve hallatán csak kevesen kaphatják fel azonnal a fejüket, de a jó emlékezettel megáldottak most bizony pisloghatnak egy nagyot.
Jenei Zoltán ugyanis a Gyurcsány-kormány rendészeti szakállamtitkára volt, tevőleges részt vállalva a brutális "rendteremtésből".
Jenei Zoltán politikai karrierje természetesen nem tegnap indult, de nem is 2006-ban. 2002-ben, a szocialista hatalomátvétel után nem sokkal mentora, Lamperth Mónika az addig az ORFK gazdasági főigazgatójaként ügyködő Jeneit a Belügyminisztérium gazdasági helyettes államtitkárává nevezte ki (a remek kapcsolat valószínűleg még Somogy megyében alakult ki, amikor még a Somogy megyei rendőrség gazdasági igazgatója volt Jenei).
Jenei a második Gyurcsány-kormányban - 2006 júniusától - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendészeti szakállamtitkára volt, egészen 2007 májusáig, amikor is - többek között - a Kossuth téri kordonerdő miatti elképesztő állapotok miatt távoznia kellett.
Jenei úr nemcsak szakértelméről" volt híres, remek ingatlanbefektető hírében is állt, áll. A civilben amúgy közgazdász még 2003-ban, finoman szólva is kedvezményes áron, 11,6 millióért vette meg a 93 négyzetméteres, III. kerületi szolgálati lakását, amihez teremgarázs is tartozik. Piaci elemzők szerint az ingatlan értéke 30 millió forint volt. Értelemszerűen: 2003-ban.
Az akkor kritikák szerint Jenei "nem egyeztetett" az ORFK vezetésével a kordonok ügyében, holott a tárcánál éppen az ő feladata lett volna közvetíteni a politika és a szakma között. A valódi ok persze rémegyszerű volt: Gyurcsányék addigra felismerték, az Országgyűlés elbarikádozása az ő oldalukról nézve szörnyű üzenet volt a választók felé. Más oldalról persze kiváló jelképévé vált a szocialisták kormányzásának.
2007 elején Jeneiék - Gergényi Péterrel karöltve - még az Országgyűlés akkori elnökével, Szili Katalinnal szemben is megvédték a kordonokat, mondván arra "biztonsági kockázatok" miatt továbbra is szükség van (mint ismert, a magyar demokráciára és az úgynevezett szélsőjobboldali erősödésére olyannyira érzékeny nagybetűs Nyugat és az Európai Unió gyakorlatilag a füle botját sem mozdította meg akkor, amikor a magyar demokrácia valóban súlyos csorbát szenvedett, akkor, amikor a véleményükért kiállókat brutális kegyetlenséggel verték össze és alázták meg a magyar köztársaság rendőrségének egységei - politikai utasításra).
Úgy tűnik, a magyar állam - kormánytól függetlenül - nem felejti el egy igazi "szakértő" szolgálatait: így történhetett meg, hogy az egykori Kossuth téri kordonbontó Fidesz (amelynek "bátorsága" gyakorlatilag ezzel ki is merült) nevezi ki az egykori kordonállítót egy egyetem gazdasági vezetőjévé 2014 decebemberében.
A kancellári rendszer létrehozásával a kormány célja az volt, hogy "megszűnjön a felsőoktatásban a rossz gazdálkodás". Az új rendszerben a rektor az intézmény első számú vezetője, de a kancellár felel az igazgatási, gazdálkodási, jogi, közbeszerzési, műszaki, informatikai működtetésért is.
Csak szolgálati lakást ne adjanak neki.