Csaknem 37 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel július végére az egészségügyi intézmények, ebből a fekvőbeteg-ellátóknál 36,7 milliárdnyi adósság gyűlt össze. A Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai alapján az adósság egy hónap alatt 1,8 milliárddal nőtt, az idei átlagos havi gyarapodás 5,2 milliárdra emelkedett a tavalyi 4,7 milliárddal szemben. A kormány pedig egyelőre nem akar többet költeni az egészségügyi rendszerre.
Az egészségügyi struktúra átalakítására a Boston Consulting nemzetközi tanácsadó cég magyar leányvállalatától kért javaslatot a belügyminiszter augusztus 7-i határidővel, nyilvánosságra azonban még nem hozták az elkészült munkát. A reform kidolgozóival a megbízók közölték, hogy egyelőre nem akarnak többet költeni a rendszerre, viszont az átalakítással feltárt hatékonysági tartalékokat hajlandók visszaforgatni fejlesztésekbe.
Ugyan ha visszamegyünk egy évet az időben, a tavaly július végi 47 milliárdos adóssághoz képest a jelenlegi állomány tízmilliárd forinttal kevesebb, viszont azt látni kell, hogy az idei havi átlagos növekedés - az elmúlt két hónap visszafogott emelkedése ellenére is - félmilliárd forinttal több, mint a tavaly az első hét hónapban, amikor 4,7 milliárd volt, szemben a 2020-as 5,2 milliárd forinttal.
Rásky László, a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint a beszállítók már most ugyanolyan problémákkal szembesülnek, mint az elmúlt évek nyári időszakában, miközben
A főtitkár úgy véli, célszerűbb lenne egy ősz eleji részleges adósságrendezés. 2020-ban a magyar kórházak 67 milliárdnyi tartozással indultak az elmaradt konszolidáció miatt.