Az NVB korábban megtagadta annak a - nyugdíjszabályok módosítására vonatkozó - kérdésnek a hitelesítését, amely a férfiak számára is biztosította volna a kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét. A választási bizottság érvelése szerint ez érintené a központi költségvetési törvényt, s az alaptörvény ez esetben tiltja a népszavazást. Az NVB azt is megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a választói egyértelműség követelményének; a Kúria önkormányzati tanácsa azonban ezt nem osztotta és megalapozottnak tartotta a felülvizsgálati kérelmet.
A bírói testület értékelése szerint a kérdés az esélyegyenlőség megteremtéséről szól és nem jár automatikusan pénzügyi hatásokkal, ezért megváltoztatta a korábbi határozatot.
Egy másik határozat az év minden napjára vonatkozó - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek tervezett - ingyenes gyermekétkeztetést érinti. A Nemzeti Választási Bizottság korábban megtagadta a kérdés hitelesítését, ugyancsak a költségvetési törvény érintettségére hivatkozva. A Kúria szerint ugyanakkor a törvényalkotó a büdzsé keretei között szabadon dönthet, hogy milyen körnek biztosítja az ingyenességet, vagyis a szabályok a központi költségvetés módosítása nélkül is módosulhatnak. A bírói testület emiatt az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdést hitelesítette.
Az önkormányzati tanács harmadik döntésével azt a határozatot írta felül, amely a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettekkel közös háztartásban élő hozzátartozók bevallásának nyilvánosságára vonatkozott. Ezen országos népszavazási kezdeményezést az NVB hitelesítette, míg a Kúria úgy ítélte meg, hogy az alapjog aránytalan korlátozását jelentené, ezért megtagadta a kérdés hitelesítését.
Üdvözli a döntést a Jobbik
A Jobbik üdvözli a Kúria azon döntését, mely szerint tartható népszavazás arról, hogy a hölgyek mellett a férfiakat is megillesse a nyugdíjba vonulás lehetősége 40 év munkaviszony után. A nemzeti erő most lezárult aláírásgyűjtő kampányának egyik, ha nem a legfontosabb kérdése épp ez a lehetőség volt, melyet negyedmillió magyar ember aláírásával támogatott. Szándékunk az volt, hogy nyomást gyakoroljunk a kormányzatra, a Kúria minapi döntése pedig egy újabb lehetőséget adott a Jobbik és a választók kezébe e cél elérése érdekében - írja közleményében a párt, de azért nem elégedettek maradéktalanul: "Sajnáljuk ugyanakkor, hogy a Kúria elutasította a népszavazás lehetőségét a politikusok hozzátartozóinak nyilvános vagyonnyilatkozatáról. Ez az ügy a Jobbiknak olyannyira sarkalatos kérdés, hogy a parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik képviselői vállalták, hogy velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát is megismerhetővé teszik. Meggyőződésünk, hogy a közélet megtisztításának egyik feltétele a politikusok családi vagyonának átláthatósága" - fogalmaznak.
A Jobbik a Kúria által is hivatkozott információs önrendelkezésről való alapjoggal visszaélés lehetőségének megszüntetése érdekében kezdeményezi az Alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény olyan jellegű módosítását, hogy a feltett kérdés megfeleljen a Kúria által kifogásolt feltételeknek, így népszavazásra alkalmas legyen.