A jelenlegi adatok fényében szomorú „versenyben” előzhetjük meg a héten a cseheket: a koronavírus-járvány kezdete óta ugyanis Magyarországon hunyt el a világon a legtöbb fertőzött egymillió lakosra vetítve. Jó ideig a csehek álltak a legkedvezőtlenebb helyen a covid-halálozási listán, náluk azonban már lecsengőben van a járvány, míg hazánkban hetek óta 190-300 ember veszíti életét.
De lássuk, hogyan is teljesítünk a járvány elleni védekezés kapcsán, melyet a Válasz Online több szempont alapján vizsgált meg!
A statisztikai módszer miatt?
A több mint 25 ezer halálesetet követően olyan politikai diskurzus nyert teret, mely szerint a kiugró magyar adat nemzetközi összehasonlításban valójában nem is olyan rossz: csak módszertani okok miatt kerültünk a sereghajtók közé. Az érvelés alapján nem a haláleseteket, hanem a többlethalálozást kell figyelni, vagyis az elmúlt évek összhalálozási átlagához kell mérni a tavalyi adatot.
Tóth G. Csaba demográfus számításai szerint, ha a koronavírus-járvány nem következik be, a tavalyi esztendőben a többlethalálozás 14 ezer főt jelentett volna: ez jóval több, mint az akkori hivatalos adat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, Vukovich Gabriella 8331 többlethalálról beszélt, aszerint, hogy a korábbi öt év halálozási átlagához képest ennyivel többen haltak meg 2020-ban.
Mindez alapján Magyarország Európa jól teljesítő országai közé tartozik: 27 tagállam közül 5 adatai voltak jobbak a 6,3 százalékos magyar mutatónál. Nálunk azonban a harmadik hullám, illetve a halálozási csúcs az idei esztendőre esett.
Időzzünk el itt egy kicsit! Jelenleg a 11. naptári hétig látunk a KSH heti halálozási adatai alapján. Furcsa ellentmondás azonban, hogy míg hetek óta Magyarországé a világ második legrosszabb halálozási száma a járvány egészére vetítve, úgy az első 11 hét összhalálozási adati nem kiugróan kedvezőtlenek.
Az idei első 11 hétnél két rosszabb is volt az elmúlt hét évben: 2015-ben 6470, 2017-ben pedig 5162 influenzás haláleset történt néhány hét alatt. Nem volt pedig sem világjárvány, sem pedig operatív törzs.
Ennek fényében a koronavírus harmadik hulláma – amely miatt az egyik legrosszabb helyre kerültünk világviszonylatban halálozás terén – kevésbé végzetes, mint a 2015 és 2017-es év tavaszának influenzajárványa. Érdemes megjegyezni: akkor csak két hónap csúszással derült ki, mi történt. Vagyis az, hogy amikor a KSH kiadta a demográfiai gyorsjelentését, szembeötlővé vált a sok halott.
De kérdés az is, mi is van azzal, hogy a halálok jelentése körüli, más országokhoz viszonyított módszertani különbség okozza csupán, hogy Magyarország hetek óta második az egymillió főre jutó covid-halálozás statisztikájában?
Amikor Magyarország a tavaly tavaszi első hullámban az időben meghozott zárlattal sikeres járványkezelést folytatott, az olaszoknál ezzel szemben igen magas volt az elhunytak száma, halálozási statisztikájuk módszertanát azonban nem érte kritika. Amikor pedig a svédeknél a kórházak udvarán hűtőkonténerekbe tették a holttesteket, s az itthoni adatok kedvezőek voltak, itthon szintén nem foglalkoztak azzal, hogyan számolják északabbra a koronavírusos haláleseteket.
A csehek ugyanúgy számolják a covidos haláleseteket, ahogyan Magyarország: azaz Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását követve. Ez pedig azt jelenti, hogy minden olyan elhunytat koronavírusosként jelentenek, akinek vírustesztje pozitív volt függetlenül attól, halálát egy már meglévő súlyos betegség okozta-e vagy ténylegesen a vírus.
Itthon elégedettség jellemezte a járvány második hullámának elején jellemző halálozási adat előállításának módját. Emlékezetes, Orbán Viktor miniszterelnök akkor egyenesen ezt állította a járványkezelés minőségének mértékéül.
A járvány második hulláma idején elsősorban nem a megbetegedések számára, hanem a halálozásokra kell odafigyelni. Most a védekezés sikerét a halálesetek és a megmentett életek számában lehet mérni.
Majd jött egy fordulat: a harmadik hullámban hétről hétre romlott nemzetközi összevetésben a romló adatokkal „ráébredt” a kormány, hogy a halálozás mégsem tűnik megfelelőnek ahhoz, hogy a járványkezelés minőségét megítéljük. Ekkor a kormány elkezdett új mérőszámokat keresni: ez lett az oltásoké.
Nálunk halálosabb lenne, mint máshol?
De evezzünk ismét nemzetközi vizekre! Egymillió főre vetítve a csehekre 149 ezer igazolt eset jut, Magyarországon 77 ezer. Amíg nálunk hal meg lakosságarányosan a legtöbb koronavírusos, az igazolt fertőzések számában hazánk csak a tizennegyedik. Csehországot Szlovénia követi, 112 ezerrel, míg az Egyesült Államokban 97 ezer pozitív személy jut egymillió lakosra a járvány kezdete óta.
Ha ez valós adat lenne – írja a portál –, a koronavírus sokkal halálosabb betegség lenne Budapesten, mint Prágában vagy New Yorkban. Hazánkban azonban nem halálosabb a vírus, csak a fertőzöttek nagy része rejtve marad. Oka ennek, hogy a magyar egészségügy túl keveset tesztel. Az egymillió lakosra jutó tesztelési listán a 39. helyen állunk. Ezt a számot nem halljuk túl gyakran.
A magas halálozás egyik oka tehát, hogy hiányzik a járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eleme: a tünetmentes vírusgazdák felkutatása. A hatóságok a fertőzöttek többségénél sem rendelik el a karantént (270 ezer aktív fertőzötthöz képest csupán 45 ezren vannak hatósági házi karanténban, a kontaktkutatás pedig már a második hullám elején csődöt mondott.
A járványvédelem látványos elemei pedig remekül mutatnak a fotókon – gondoljunk csak az iskolát fertőtlenítő szkafanderes katonákra – tevékenységüknek azonban a több hetes zárlat után már nem igazán jelentősége: a felületeken napok alatt elpusztul a vírus.
De lássuk az oltást, amire rendkívül büszkék vagyunk!
A nyugat-európai országok mindegyike – az Egyesült Királyságtól eltekintve – Magyarország mögött áll a lakosság átoltottságát tekintve, mégis kevesebb életet követel a koronavírus. Hogyan lehetséges ez? A legidősebbekkel kezdték az oltást. A nyilatkozatok szerint Magyarország is így tesz, az adatok azonban nem ezt mutatják.
Hazánk ugyan stabil első helyen áll az unióban a beadott vakcinák terén az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint, mégis: a 80 év feletti lakosok első oltásánál csak tizenkettedik volt április 19-én, a 70-79 évesek között pedig szintén elveszítette vezető pozícióját, hiszen négy ország is utolért minket.
A 25-69 évesek között azonban mi vezetjük az uniós oltási rangsort. A halálozási adatokra azonban más hatással van száz 80 esztendős és száz 25 éves ember védelme. Hazánkban a 80 éven felüliek 35 százaléka, a 70-79 év közöttiek 26 százaléka még nincs beoltva.
Az időseket ugyan nehéz elérni, a fiatalokat azonban elkezdték gőzerővel oltani, a tömeges oltást pedig a politikai marketing fő üzenetévé tették. A sikert tehát már abban mérik, ha minél gyorsabban be lehet jelenteni a három- és félmilliomodik oltottat.
És az adatok? Titkosak?
Itthon ráadásul nem igazán tudni, a lélegeztetőgépen levők hány százaléka épül fel, ezzel szemben több európai államban intézményre lebontva is megismerhetők a számok.
Nem igazán tudni azt sem, mik a magyar egészségügy minőségi mutatói. Nem tudjuk, itthoni körülmények között mely módszerek eredményesek, ahogyan azt sem, pontosan hány orvos és szakdolgozó jut egy-egy lélegeztetőgépre, ez pedig mennyire határozza meg a betegek túlélési esélyeit.
És érdekes az is, évtizedek óta nálunk van a legtöbb daganatos haláleset, holott a megbetegedési listát nem mi vezetjük. Ennek mi lehet az oka? Talán az, ami a jelenlegi helyzetre is jellemző: nem lehet a valódi problémákról beszélni, a botrány ugyanis kellemetlen dolog.