Egyre több furcsaság fedezhető fel hazánk halálozási adatait illetően. Nemrégiben a Központi Statisztikai Hivatal által frissített elhunytak számaiból derült ki, hogy november elején egyetlen hét alatt több mint ötszáz 65 év fölötti személy halt meg koronavírus-fertőzésben, miközben akadt olyan 350 ember, akinek az előző évek statisztikáit elnézve nem kellett volna meghalnia. Erre két magyarázat adható: egyfelől ők is Covid-19 miatt hunytak el, csak éppen nem kerültek be a statisztikai adatokba, esetleg azért hunytak el, mert nem részesültek megfelelő orvosi/kórházi ellátásban. Bármelyiket is vesszük, mindegyik aggasztó kérdéseket vet fel.
Ez csak a jéghegy csúcsa. Érdekes malőr történt a kormányzati tájékoztatás oldalán is egy kínos baki miatt: olyan térképet tettek ki a koronavirus.gov.hu-ra, amelyen az összes megyei adat csökkent az előző napihoz képest, így egyszerűen kitöröltek 3475 eddig regisztrált fertőzöttet. Ez önmagában nem lenne furcsa, hiszen korábban ilyesmire volt példa, olyan azonban még nem történt, hogy valamennyi megye adatát egyszerre “rontsák el". Ez azért is rémisztő, mert mindez azt sugallja, hogy olyan, mintha a megyei adatokat hozzáigazították volna a bejelentett összes új fertőzött számához. Ez egyúttal azt is feltételezné, hogy létezhet egy központi szám, amit aztán utólag “leosztanak” a megyék között, vagyis központilag kozmetikázzák az adatokat, ahogy ahhoz éppen a kormánynak kedve van.
De vajon az Orbán-kormány tényleg megmerné kockáztatni a járvány statisztikáinak meghamisítását? Lehet minderre elfogadható magyarázat? Ha az adatok megbízhatatlanok, azok hatással vannak a járvány elleni védekezésre? Többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ Lukács László György, a Jobbik alelnökével és a párt koronavírus-járvány elleni védekezés delegált szakértőjével. Interjú.
Hogy fordulhat elő az adatokat nézve, hogy novemberben 350 olyan 65 év feletti volt, akinek az előző évek statisztikáit elnézve nem kellett volna meghalnia? Fogható ez a koronavírus-járványra?
Nem lehet még tű pontosan megmondani, hogy mitől van a korcsoportnál a halálozási többlet, de teljes bizonyossággal összefüggésben áll a járvánnyal. Két logikus magyarázat adódik: vagy a koronavírus okozta halálozás közül nem sikerül mindent detektálni, tehát, lényegesebben több a halottak között, aki a járványban halt meg, de az is magyarázat lehet, hogy a kórházakban, szakrendelőkben fontos orvos-beteg találkozók maradnak el, amelynek eredményeképpen többen is halnak meg ebben a korcsoportban. A korcsoport pedig azért lehet érintett ebben a többlethalálozásban, mert a kor előrehaladtával ugrásszerűen megnő a magyar lakosoknál a krónikus betegséggel élők száma. Ahogy haladunk előre a korban egyre gyakoribb a több krónikus betegség is egyszerre. Nagyon szomorú, hogy egyre többen kozmetikázott adatokról beszélnek.
Olyan halálozásokról is szó lehet, melyek a nem megfelelő orvosi/kórházi ellátás miatt következtek be?
Igen, ez is egy magyarázat lehet. De itt akkor megint van egy hitelességi probléma. Többször felmerült, hogy vezet -e olyan statisztikát az állam, ami a kórházak és rendelők "járványügyi bezárkózása" miatt előforduló elmaradt orvos- beteg találkozók számára vonatkozik. A Kormány állítja, hogy nincs fennakadás pl. a daganatos betegségek, vagy más életveszélyes állapotot okozó betegségek ellátásban, de ha ezt nem mutatja meg, hogy számokban mit jelent, nagyon nehéz bemondásra elhinni ezeket. Pláne úgy, hogy naponta érkezik a Jobbikhoz is jelzés betegektől, hozzátartozóktól, hogy ez nem egészen van így. És azt sem lehet tudni a Kormány nyilvántartásának hiányában, hogy hány szükséges háziorvosi- beteg vagy szakrendelői találkozó maradt el a vírus miatt. Szinte biztos, hogy csak a járványon felül is komoly egészség veszteség következik be a lakosságnál. Jó lenne erről is tudni, már ha ennek a megismerésében partner lenne a Kormány. Ennek a tudatában lehet ugyanis megszervezni a járvány utáni ellátást, és letudni a felhalmozódott találkozókat.
Akkor a hazai statisztikákban mennyire bízhatunk meg? Rémisztő belegondolni, hogy talán a kormány plasztikázhatja a statisztikákat, ami egyre többször merül fel a közvéleményben is.
Nagyon nehéz már bármit is megállapítani a hazai statisztikákból, mert sajnos nem egy átlátható és könnyen kezelhető adatbázist, és az adatokat tartalmazó oldalt működtet a Kormány a járvány alatt. Sok intézményi, városi, vagy akár területi adatot senki sem lát, legfeljebb - és utolsó reményünk, hogy ők azért igen- az Operatív Törzs. Most több adat gazdától szerzett információval kell együtt dolgozni, ami nagyon bonyolítja a helyzetet és minden statisztikát ezért egy kicsit bizonytalanná is tesz. Sokkal könnyebb lenne megbízni a hazai statisztikákban, ha tisztességesen és akadályok nélkül, a legszélesebb "adattípushoz" lehetne hozzáférni. Már tavasszal is úgy gondoltam nem túl jól gyűjtötte, rendszerezte és publikálta a járványügyi adatokat a Kormány. Ez azóta sem változott. Ideje lenne, hogy az adatszolgáltatással kapcsolatos szakmai és lakossági kritikákat már megfogadja Orbán Viktor.
Ha a kormány által közölt koronavírusban elhunytak adatai tényleg megbízhatatlanok, ez milyen következményekkel járhat a járvány visszaszorítását illetően?
A bizonytalanság a legrosszabb helyzet. Sokszor az embereknek a biztosan tudott rossz is könnyebben feldolgozható szituáció, mint a teljes bizonytalanság. Mint mondtam ilyen adatokkal, nehezen dolgoznak a szakemberek. Ez is probléma. De a másik probléma, hogy a lakosság bizodalma is sokszor csorbulhat. Ez végső soron az egészségügyi ellátórendszer iránti bizalomvesztéssel járhat, hiszen azért mégsem az Operatív Törzs találkozik minden nap a betegekkel, és az aggódó hozzátartozókkal, hanem az orvos, az ápoló vagy más személyzet. A járványügyi adatokban való bizalom kérdése egyben az ellátás "hitelességének" "és az ehhez kapcsolódó minőségének is a kérdése. Azaz, hogy tényleg az történik -e a kórházakban, rendelőkben, mint amit az adatok mutatnak, vagy teljesen más, ergo biztonságban vagyunk -e ebben a helyzetben. Ezt a bizonytalansági szintet, ahol lassan már tartunk nem szabad elérni, mert a legfontosabb, hogy a betegek és hozzátartozóik maximálisan megbízzanak az intézményeinkben. A helyes adatok és a nyilvánosság az egészségügy hitelét, megbízhatóságát növeli és a beteg bizalom az egyik legnagyobb kincs a mai világban.
Az is érdekes, hogy a teljes lakosságot nézve a 65 év alattiak körében évről évre csökkent a halottak száma, míg az utóbbi hetekben olyannyira megugrott ez az érték, hogy már a 2019-es adatokat is túlnőtte. Erre lehet magyarázatot adni?
Szerintem hasonló magyarázat adható erre is, mint az idősebbekre. De hangsúlyozom, hogy ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani jó lenne több adatot látni itt is arra vonatkozóan miként csökkent a járvány miatt az egészségügy teljesítő képessége, és mely orvos- beteg találkozások maradtak el, akár áthozva hátralékként tavaszról.
A kormány büszkén hirdeti, hogy a magyar egészségügy az aranykorát éli, a halálozási adatokat elnézve viszont nem ez az első, ami az embernek az eszébe jut a szektorról.
Az egészségügy a technológia fejlődése miatt az aranykorát éli, de sajnos a járvány a világon mindenhol az elmúlt évtizedek egyik legkomolyabb kihívása elé állította. Hazánkat ráadásul ez egy még nehezebb helyzetben érte, hiszen 30 éves rendezetlen vitáink vannak az ágazatban, amit a most már 10 éve kormányzó Orbán Viktor sem oldott meg. Az, hogy a magyar egészségügy talpon tud maradni a nyomás alatt nem a Kormány érdeme lesz. Ugyanis itt már szinte minden azokon a hősökön - orvosok, ápolók, más egészségügyi dolgozók- múlik, akik nap mint nap lelkiismeretes munkájukkal mentik az életeket ebben az embert próbáló időszakban. Ők a valódi harcosok most. A Kormány részéről persze segítség lett volna, ha nem hagyta volna, hogy idáig jussunk. Nem szabadott volna hagyni, hogy ősszel a vírus diktálja a tempót, mert világosan látszik ezt a tempót az ország nem bírta így lezárások kellettek, és még szomorúbb rekord halálozások következtek.