A legfőbb gond, hogy kevés az intenzíves szakápolók száma

A legfőbb gond, hogy kevés az intenzíves szakápolók száma

Nincs elég intenzíves szakápoló, ez a legnagyobb probléma a koronavírus-járványban – mondta az Inforádiónak Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos. Egy szakápoló pedig két instabil beteggel tud foglalkozni.

A szakorvos tájékoztatott, jelenleg teljes kapacitással működik az egészségügy, azaz az elektív, tervezhető műtétekre is sor kerül. Ez eleve lefoglalja a magyar orvosi és nővéri kapacitásokat, ehhez érkeznek a covidos esetek is.

Aggaszt mindannyiunkat, hogy dolgozunk teljes gőzzel, mint egy átlag hétköznapon, és erre jön még egy olyan növekvő járulékos terhelés, amelynek a csillapodását nem látjuk egyelőre

 

– fogalmazott.

Jelenleg Magyarországon 16 ezer lélegeztetőgép és 10 ezer üres kórházi ágy áll rendelkezésre. Az aneszteziológus szakorvos úgy véli, a kórházi ágyszám egy szocialista maradvány.

Valójában Magyarország világszinten is az élvonalban van a lakosságarányos kórházi ágyak számában. Ez egyébként a rendszer legnagyobb hátránya is, mert rettentő pazarló. Ezeket a kórházi ágyakat fenntartottunk eddig is, 1990 óta, teljesen feleslegesen, bár ez a Covid-járvány alatt természetesen jól fog jönni. A gond az, hogy ezeknek a kórházi ágyaknak csak a kis részében áll az ágy végében egy oxigénkiállás, amivel egy tüdőgyulladásos beteget tudunk lélegeztetni

– fejtette ki.

Hozzátette, a legfőbb gond, hogy kevés az intenzíves szakápolók száma.

Ők nem olyan nővérek, mint például a belgyógyászati osztályokon, ahol a nagyon becsülettel dolgozók egyszerre harminc beteget elvisznek, az is borzasztó. Intenzív osztályon mindez másképp néz ki. Egy nővér legfeljebb két instabil betegről tud gondoskodni. Három ilyen betegnél, akinél a nap 24 órájában ott kell lenni, akkor annak az ellátásnak a színvonala nem ugyanaz

– tájékoztatott. 

Tehát ha azt számoljuk – mondta -, hogy van összesen kétezer intenzív terápiás nővér az országban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adatai alapján, akkor könnyen kiszámolható: nem ugyanaz a nagyságrend, mint amennyi lélegeztetőgépről vagy kórházi ágyról beszélünk.

Az intenzív terápiás szakápolói képzés egy főiskolai képzés, amit aztán évekig kell gyakorolni a napi ellátásban ahhoz, hogy rutinos legyen az ápoló, ezek sokszor időfaktoros beavatkozások.

Máté-Horváth Nóra elmondta, nekik az a feladatuk, hogy ugyan biztosan lesz valamekkora kár, de ezt minimalizálják.

Nem lehet egy-két hónap, de fél év alatt sem kiképezni több intenzív terápiás szakápolót. Ezt a szakmát valahogy vonzóvá kellett volna tenni, fel kellett volna építeni az elmúlt 30 évben, hogy az emberek akarjanak nővérré, orvossá válni, maradjanak itthon

 

– mondta a szakorvos.