Újabban ismét a követendő példaként szokás hivatkozni Szlovákiára, különösen azok tesznek így, akik kevesellik a magyarországi intézkedéseket. Még ha tetszetős is a kétszeres országos tesztelés elképzelése, a háttere és a kivitelezése korántsem az. A Szlovák Orvosi Kamara szerint az országos tesztelés elrendelése nem szakmai döntés eredménye és gyakorlatilag feleslegesnek tartja.
Kezdődött minden az első hullám utáni lazulással. Közép-Európa más országaihoz hasonlóan Szlovákia is kinyitotta a határait és zöld zónának nyilvánította többek között a szlovák turisták kedvenc úticéljának számító Horvátországot is. Pedig egy sárga besorolás legalább talán elgondolkodtatta volna a tengerpartra vágyókat, hogy érdemes-e elindulni. Igor Matovič, szlovák miniszterelnök önmérsékletet tanúsított, nem utazott külföldre nyaralni, de a szlovák sajtót bejárták azok a fotók, amelyeken egy lagzin maszk nélkül jópofizik a násznéppel.
Matovič augusztusban még nagyon büszke volt arra, hogy az ország GDP-je a várakozásokkal ellentétben egészen elfogadhatóan alakult, ami szerinte annak volt köszönhető, hogy Szlovákia nagyon jól birkózott meg a világjárvánnyal. Az első hullámban alig két tucat haláleset történt az országban.
Aztán eljött az ősz, a számok elkezdtek felfelé araszolni, de a miniszterelnök még nem volt hajlandó lépni, még abban sem volt egészen biztos, hogy érkezni fog-e egyáltalán a második hullám. Szeptember közepén még nem tudott azonosulni a szigorítások mértékével: amikor 100-ban maximálták az esküvőkön résztvevők létszámát, a menyasszonyoknak azt üzente, hogy ő mindent megtett, de csak ennyire sikerült enyhítenie a szigorításokon.
Fordulat Matovič fejében
Szeptember végén rájött és kiposztolta a FB-ra: elrontottuk (emlékezhetünk, egy korábbi magyar miniszterelnök ugyanezt vulgárisabb stílusban adta elő). Mármint, hogy Szlovákia lakosai közösen.
Matovič beijedt és éles váltással a jófejkedő, a néppel együtt érző, a szigorításokat a végtelenségig enyhíteni próbáló vezetőből egyszercsak egy pánikvezérelt, drasztikus megoldások felé kacsingató miniszterelnök lett, akinek a lépéseit mindenkinek el kell fogadnia, mert a járványhelyzet mindent felülír. Azóta rendszeresen idézi fel a lehetséges horrorforgatókönyveket és mindenkivel összerúgja a port, aki meg meri kérdőjelezni bármelyik döntésének a létjogosultságát, megalapozottságát, legyen az ellenzéki szereplő, koalíciós partnere, az adott terület szakértője vagy mondjuk a köztársasági elnök. Elsődleges kommunikációs csatornáján, a FB-on is elkezdte letiltani a bejegyzéseihez hozzászólókat.
Október 1-jétől kihirdették az általános veszélyhelyzet, egyre szigorúbb korlátozásokat vezettek be és ekkoriban pattanhatott ki Matovič fejéből az ország kétszeres letesztelésének ötlete, ami aztán rögeszméjévé vált.
A titkos terv
A nagy bejelentés október 17-én történt, de tulajdonképpen nem volt más, mint egy szándéknyilatkozat a miniszterelnök részéről, ugyanis semmilyen gyakorlati kérdésre nem válaszolt. Azzal azonban eldicsekedett, hogy Szlovákiában mindössze 15 ember tudott a tervről, azért hogy minél olcsóbban be tudják szerezni a szükséges teszteket. Azt is elkottyintotta, hogy a tervet még a bejelentés előtt ismertette néhány nyugat-európai politikussal, akik megígérték neki, érdeklődve fogják figyelni, miként sikerül megvalósítani Szlovákia történetének legnagyobb műveletét és ha beválik, ők is lemásolják. A mintaadás eme lehetősége, mintha beakadt volna a miniszterelnöknek. Annyira azonosult az ötletével, hogy belengette lemondását, ha nem lesz tesztelés.
Odahaza azonban már nem fogadták olyan kitörő örömmel a bejelentést és még csak nem is elsősorban a vírusszkeptikusok. Čaputová például nehezményezte, hogy nem volt azok között, akiket Matovič beavatott a titkos tervébe, pedig köztársasági elnökként ő a szlovák hadsereg főparancsnoka és már a legelején nyilvánvaló volt, hogy a művelet levezényléséhez a hadsereget is be kell vetni. A lebonyolításhoz szintén szükséges önkormányzatok, egészségügyi dolgozók is rengeteget panaszkodtak az információhiányra. A fociultrák a szélsőjobboldali Kotleba-párt hathatós támogatásával tüntetést szerveztek a kormányhivatal elé, amelyet csak vízágyúval tudtak eloszlatni.
Menet közben aztán tesztek körül is több kérdés merült fel. Az állam olyan cégtől vásárolta a teszteket, amelyek több ezer euróval tartoztak a Szociális Biztosító felé, így nem is indulhattak volna közbeszerzésen. Ez a cég a fenntartója annak a magániskolának, amelybe a kormányfő lányai járnak. Az antigén tesztek megbízhatósága is sok vitára adott okot. A beszállító cég szerint 96 % feletti pontossággal mér, de a szakemberek szerint a teszt 10-ből 7 fertőzöttet nem szűr ki.
Tesztelés vagy lockdown? Vagy mindkettő?
Matovič azzal próbálta meggyőzni az ország lakosságát elképzelésének helyességéről, hogy a kétszeres tesztelés kiváltja az ország lezárását. Aztán kiderült, hogy nem.
Már a tesztelés előtt is komoly kijárási korlátozásokat fogadtak el, csupán hajnali 1 és 5 között lehet olyan helyekre menni, ami nem feltétlenül szükséges. Azoknak a boltoknak, szolgáltatóknak, amelyek nem szerepelnek a kormányrendelet kivételei között, nem kell ugyan bezárniuk, de senki nem térhet be hozzájuk anélkül, hogy komoly büntetést kockáztatna. Hogy aztán ezt mennyiben fogják nekik kompenzálni az állam részéről, az már egy másik kérdés.
Elhangzott ígéretként, hogy az önkormányzatok is kapnak anyagi segítséget az államtól a tesztelés biztosításához, de egyelőre nem látszik, hogy a felmerülő komoly költségek mekkora hányadát, mikor, hogyan és miből fogja megtéríteni az állam. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem lesz megfelelő számú egészségügyi dolgozó sem a teszteléseknél, ami az egész művelet sikerét veszélyezteti.
Nem hallgattak az orvosokra
A Szlovák Orvosi Kamara a tesztelés előtti szerdai sajtótájékoztatóján arra kérte a kormányt, mérlegelje, hogy megtartja-e a tesztelést, ugyanis nem látják a második tesztelés utáni stratégiát és jelen formában teljesen értelmetlennek tartják. A szigor ugyanis nem tűnhet el teljesen, ahogy a tesztelés sem érhet véget a második országos tesztelés után.
A kamara elnöke arra panaszkodott, hogy nem hallgatják meg őket a válságstábon, ezért a továbbiakban nem is vesz részt rajta. Csípősen odaszúrt a miniszterelnöknek, amikor megjegyezte, az orvosi kamara számára nem az a fontos, hogy első legyen valamiben, hanem hogy sikeres legyen a védekezés. Szerinte ehhez az kellene, hogy tartalékolják az erőforrásokat az elkövetkezendő rendkívül nehéz hetek előtt.
Bizalmi válság
Matovič a választások után olyan kormányt alakított, amely alkotmányos többséggel rendelkezett a parlamentben, azóta azonban a felmérések szerint még többséget sem szereznének a kormánypártok egy most tartandó választáson. Az új kormány nem túl fényes megítélésű tagjai közül a miniszterelnök lefelé lóg ki: őt tartják ma Szlovákiában a legkevésbé megbízható kormánytagnak.
A sok álláspont-változtatás, felelősség-áthárítás, nárcisztikus sértődékenység megtette hát a hatását, de Matovič személyes karrierjénél sokkal fontosabb az a kérdés, hogy ilyen bizalmi deficittel hogyan fog tudni kilábalni Szlovákia a koronavírus utáni gazdasági válságból.