A háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók fele nem kapja meg a nekik járó, 20 ezer forintos kiegészítő díjazást – írja a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) átfogó alapellátási felmérésére hivatkozva a Medicalonline.
A körzeti ápolóknál jogszabályi garanciával vezették be 2014-ben a szakdolgozói kiegészítő díjazást, ami négy éve változatlan:
bruttó 20 ezer forint.
Ám a kamarai felmérések alapján még ezt a csillagászatinak aligha nevezhető összeget sem kapta meg az ápolók 75 százaléka. Az arány 2016-ban javult, akkor már csak 20 százalék jelezte, hogy nem kapja meg a nettó mintegy 9 ezer forintot.
Idén januárban azonban éppen bruttó 19 500 Ft-tal emelkedett a garantált bérminimum, így a munkáltató háziorvosok egy része kapott az alkalmon és
egyszerűen „beépítette” a plusz juttatást a kötelezően megadandó fizetési többletbe.
Pedig a kiegészítő díjazás a béren felül jár – nyilatkozta a szakportálnak dr. Hirdi Henriett, a MESZK alapellátásért felelős alelnöke. Az érdekképviselet kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő véleményét is (NEAK), amely megerősítette: a kiegészítő díjazás a szakdolgozót közvetlenül megillető béren felül, annak kiegészítéseként, kötelezően jár.
Így aztán a törvény szerint ezt az összeget mindenképpen ki kell fizetni, s a megemelt bérminimummal sem helyettesíthető be.
Miközben az emúlt három esztendőben a háziorvosi praxisok finanszírozása mostanra havi 520 ezer forinttal emelkedett, a körzeti ápolók 64 százaléka a garantált bérminimumért,
bruttó 180 500 Ft-ért, vagy esetenként ennél kevesebbért dolgozik a háziorvosi praxisokban.
Ugyanakkor az ugyanolyan végzettséggel rendelkező, szakrendelőben, vagy kórházban dolgozó pályakezdő ápolók alapbére havi bruttó 191 865 Ft, ami a későbbiekben folyamatosan növekszik. A különbség oka, hogy ők a szakdolgozói bértábla alapján kapják jövedelmüket, az alapellátásban dolgozók viszont nem. A MESZK felmérése szerint a körzeti ápolók 96 százaléka azt szeretné, ha az ő fizetésüket is a bértábla nyomán számolnák ki.