Egyeztetnek a parlamenti frakciók a kötelező betelepítési kvótáról pénteken, az ötpártinak tervezett találkozón a kormány mellett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik vesz részt. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a megbeszélés előtt a "népszavazás körülményeinek tisztázásával" indokolta az egyeztetés összehívását újságíróknak (eredetileg a Jobbik kezdeményezte az egyeztetést).
Amit eddig nem lehetett, most már hirtelen lehet?
Mint ismert, a Jobbik ősz óta szorgalmazza, hogy a kötelező betelepítési kvótáról népszavazást írjanak ki. A párt szerint azért, hogy a kormány eredményesebben tárgyalhasson Brüsszelben. A kormánypártok ezt hónapokig azzal utasították el, hogy "jogilag aggályos", "nincs rá szükség", vagy épp azzal, hogy nincs értelme olyan ügyben népszavazást tartani, amiben a közvélemény 90-95 százalékának véleménye megegyezik a kormányéval. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.
A Jobbik a népszavazási kezdeményezés mellett november 12-én alkotmány-módosítást is benyújtott, hogy a nemzetközi szerződésből eredő, Magyarország bevándorlási politikáját érintő, vagy az erre érdemi kihatással rendelkező döntéssel kapcsolatban a választópolgárok országos népszavazást kezdeményezhessenek.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki korábban maga is elutasította a népszavazási kezdeményezést, az eredetileg ötpártiból hárompártivá karcsúsodó egyeztetés előtt ezt a kissé nehezen magyarázható pálfordulást azzal indokolta, hogy
"a menekültek kapcsán nem lehet népszavazást kiírni, a Jobbik pedig következetesen, vagy pedig hol a kötelező betelepítésekről, hol a menekültekről beszélt a népszavazás kezdeményezésekor".
Ráadásul
"egyébként benyújtott kezdeményezés sosem volt, tehát nem volt olyan kérdés, amit konkrétan meg lehetett volna tárgyalni".
Igen ám, csak sajnos egyik sem állja meg a helyét. A Jobbik népszavazást lehetővé tevő alkotmány-módosítása ugyanis a "bevándorlási politikáról" szólt, és nem úgy általában a "menekültekről", akiknek státuszát valóban nemzetközi szerződések szabályozzák. Ahogyan az sem igaz, hogy nem nyújtottak be olyen kezdeményezést, hiszen a párt Alaptörvény-módosító javaslatát T/7471 számon már tavaly november 12-én is benyújtották. Amit aztán az Igazságügyi Bizottság 2015. november 23-i ülésén utasított el. Ezt követően a Jobbik plenáris ülésen kérte a tárgysorozatba vételt, melyet az Országgyűlés december 1-jén 25 igen, 142 nem szavazattal utasított el. Nyilván emlékeznek erre a Fideszben is, hiszen következetesen elutasították azt.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője azt mondta: bízik benne, hogy a kormánypártok is nemzeti ügyként kezelik a problémát. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az alaptörvény módosítása nélkül végre lehetne hajtani a népszavazást. Szerinte ügyes diplomáciával és külpolitikával Magyarország példát mutathat más tagállamoknak és lavinát indíthat el.
Minden kvótaszerű mechanizmusra kiterjesztenék a népszavazást
A Jobbik továbbra is azon az állásponton van, hogy nem pusztán a kötelező betelepítési kvótáról kell megkérdezni az embereket egy országos népszavazáson, hanem minden kvótaszerű megoldásról, így a visszatoloncolásról és relokációról is.
Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke a tanácskozás után azt mondta: így is támogatható a referendum, mert egy részkérdést rendez, a céljuk azonban az, hogy a kérdéskört fedje le. Mint mondta, értetlenül állnak az előtt, hogy a Fidesz és a KDNP miért nem nyitott az alaptörvény módosítására, amit pártja a héten kezdeményezett annak érdekében, hogy eloszlassa a szakjogászi vitákat.
A Jobbik nem pártérdekeket képvisel, hanem egy nemzeti sorskérdés mellett akar kiállni - hangoztatta, arra szólítva az összes ellenzéki pártot, hogy képviseljék ők is Magyarország érdekeit. Értékelése szerint a népszavazással lehet eredményeket elérni, az láncreakciószerűen végigroboghat akár a visegrádi négyeken és cselekvési kényszerbe hozná azt a Brüsszelt is.
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője arról számolt be, hogy az egyeztetésen felvetették a terrorveszélyhelyzet kérdését, s a Fidesz egyértelművé tette, hogy a jövőben további egyeztetéseket kezdeményez. Azt kérték a kormánypárttól, hogy amennyiben a Kúria az alaptörvény módosítását látja szükségesnek a népszavazás miatt, akkor ne tegyék azt egy csomagba a terrorveszélyhelyzetre vonatkozó szabályozással. Ez kényszerhelyzet elé állítaná a Jobbikot és nem támogatná egyben a két témakört - magyarázta.
Azt is kiemelte: senkinek nem érdeke, hogy az ország etnikai, kulturális, vallási és nemzetiségi aránya olyan szinten felboruljon, ahogy Nyugat-Európában. A távolmaradó pártoknak - az MSZP-nek és az LMP-nek - azt üzente: hagyják abba a "gyerekes hisztit", vegyenek részt sorskérdésekben. Nem kell ahhoz bátorítani a Fidesz politikáját, hogy egy közös minimumot elfogadjunk - fogalmazott Mirkóczki Ádám.