Kötélen lógva, dobbal a nyakban

 

 - Budapesten születtem 1971. szeptember 20-án.

 

 

14 éves koromban kezdtem mindenféle helyi zenekarokban püfölni a bőröket, aztán az első, országosnak mondható turném egy Euphoria nevű együttessel zajlott, még időszámításunk előtt. (nevet) Ebben a bandában gitározott többek között Cserfalvi Töfi Zoli is, aki később szintén megfordult az Ossian-ban. 

 

 

 - Ennek a zenekarnak az alapítója voltam Reményi Ferenc (Röme) ex-Necrofight énekessel, valamint Rubcsics Ricsi gitárossal. Hogy miért lett annyira hamar vége a Seneca-nak? Szerintem túl korán voltunk jelen a hazai zenei színtéren, nem túlzok, ha azt mondom, hogy megelőztük a korunkat. Úgy gondolom, ha mostanság jönne ki a Brutal című lemez, nagyobb megértéssel, ezáltal szélesebb befogadó táborral találkozhatna.

 

 

 - Mi egy komplett zenekar-lecserélés után kerültünk Endréhez, mert hallott rólunk, hogy egy akkoriban szervezett tehetségkutatón sikeresen szerepeltünk. Ricsivel és Ivanov Péter basszusgitárossal játszottam együtt, és ezen a megmérettetésen a dobosok közül első helyezett lettem. Endrével a harmadik Wellington lemez idején jöttünk össze, utána pedig már az Ossian következett.

 

 

Fantasztikus korszaka volt az életemnek, minden muzsikusnak azt kívánom, legalább fele ennyi jót éljen át zenészként. 

 

 

 

 - Az Ossianból nem én léptem ki, hanem ezt hozta az élet. Többszöri felkérésre fogadtam el Puccer Zotyó meghívását az Invaderbe, és első körben csak kisegíteni mentem az akkori lekötött bulik teljesítéséhez. Aztán ott ragadtam. (nevet) Jó a hangulat a zenekaron belül, igyekszünk a lehetőségekhez képest minél többször színpadon állni és muzsikálni. Most márciusban négyszer is fel fogunk lépni, 13-án Miskolcon a Corner-ben, 20-án Budapesten a Josefina-ban, 21-én a bonyhádi művelődési házban, 28-án pedig az esztergomi Sportalsóban, de a további hónapokra is már elég szép számmal vannak lekötött bulijaink. 

 

 

 

 - Mondjuk úgy, hogy semmilyen viszonyom nincs velük. (nevet) De részemről nem lenne akadálya.

 

 

 - Igen, dobok készítésével, illetve egyéb más hangszerek felújításával, fényezésével foglalkozom civilben.

 

 

 

 - Régi nagy álmom volt, hogy a dobok gyártásának valamelyik fázisában részt vegyek, mindig is érdekelt, hogyan is készül ez a hangszer. Első körben csak régebbi dobok felújításával kezdtem, rengeteget tanultam, gyakoroltam a dobok fényezésével, felületkezelésével kapcsolatban. Mára már saját dobok is készülőben vannak, de ez még egyelőre műhelytitok. (nevet) Jó néhány magyar élmezőnybeli dobosnak is dolgoztam már (például Nagy Feró fiának, Hunornak, az ex-Pokolgépes Tarca Lacinak, vagy éppen a Quimby dobosának) de Németországból és Szlovákiából is kaptam már megkeresést. Ez a munka nekem abszolút stílusfüggetlen, és teljesen mindegy, hogy híres zenész, vagy magánember keres meg, én magát a feladatot szeretem.

 

 

 - A Drumsters egy kifejezetten ütős hangszerekre épülő csapat, ritmusos, latinos, olykor show jellegű, máskor szinte már akrobatikus produkcióként levegőben ugrálós és közben dobolós műsorokkal. A formáció létrejöttéről túl sokat nem tudok, jómagam egy állandó kisegítő szerepet töltök be itt. Az Ossianból való kikerülésem után kb. egy hónappal, tehát már lassan három éve, szólt egy ismerősöm, hogy egy külföldi munkához sürgősen plusz tagot keresnek a fiúk. Elmentem egy meghallgatásra és engem választottak, így kerültem a csapatba. A Drumsters egyébként alapból hat tagú, de néha nyolc főre is bővülünk, és mivel mindenki dolgozik, vagy éppen egy betegség vagy családi okok miatt nem ér rá, ezért kell állandó kisegítő is.

 

 

 - Ez a látványos produkció kimondottam egy dubai meghívásra készült. Két daru állt egymással szemben, az azokat összekötő állványról voltak lelógatva a kötelek, és egy számítógép vezérelte koreográfiára mozogtunk, süllyedtünk, emelkedtünk kb. 20 méteres magasságban, miközben persze doboltunk. Erre a mutatványra három hónapot készültünk! 

 

 

 

 - Mivel én már egy működő gépezetbe kerültem be, ezért nem tudok túl sokat a Drumsters múltjáról. Az biztos, hogy sok megkeresést kap a társaság, és már én is megfordultam velük jó pár helyen. Itthon is, és külföldön is dolgozik a csapat, számtalan helyen tud működni ez a produkció. Falunapokon, bálokon, céges rendezvényeken, esküvőkön, születésnapokon szoktunk fellépni, de például futóversenyen, koncerten is játszottunk már, ott is üde színfolt tud lenni a Drumsters. Dobbal a nyakban vonulunk a saját zenénkre, párszor táncos lányokkal is kiegészülve, tehát elég szórakoztató a dolog, vannak lehetőségeink bőven.

 

 

 

 - Mondhatom, hogy igen, és jól érzem magam ebben a csapatban is, nagyon jófej embereket ismertem meg itt. 

 

 

 - A Drumsters már több országban is megfordult, jómagam Dubaiban voltam velük többször is hosszabb időre, illetve Németországban. Idén Szlovákia és Németország már biztos helyszín, de itthon is sok helyen láthatóak, hallhatóak leszünk. Minden fontos és aktuális információ megtalálható a zenekar Facebook oldalán.

 

 

 - Mint említettem, a Drumstersnél én kisegítő szerepet töltök be, ezért az Invader az első számú, de eddig nem volt egyeztetési problémánk. 

 

 

 - Budapest közelében lakom egy faluban. Szeretem a kertes házat, az erdőket, a horgászatot, és ez itt mind adott. 

 

 

 - Igen, a dobolás is karban tart, de az utóbbi időben konditermeket is látogatok még pluszban. (nevet) Semmilyen komolyabb tervem nincs ezzel, senkire nem akarok hasonlítani, csak egyszerűen így érzem jól magam a bőrömben.

 

 

 - A zenélés mellett a dobok gyártására, felújítására szeretnék most több időt szánni.

 

 

 - Magánemberként a saját készítésű dobok most a cél, zenészként pedig megmaradni embernek, és jókat muzsikálni, ha van rá lehetőség.