Kövér László ünnepi(?), a kormánypárti Magyar Nemzetben megjelent interjúját olvasva először azt hittem, hogy csak egy sima gyurcsányozás lesz belőle, és akkor ügyesen vissza lehetne vágni azzal, hogy "Házelnök úr, tetszettek volna elszámoltatást csinálni!", de aztán az egykori MSZMP egykori ifjú munkatársa valószínűleg átlépett egyfajta civilizációs határt.
De haladjunk sorjában (most arra csak zárójelben térek ki, hogy elmondása szerint az édesapja az 1956-os forradalom idején gyalog ment haza Budapestről Pápára, ami minimum 160 kilométerre van a fővárostól)!
Kövér László most már másképp váltana rendszert
"1990-ben is büszkék voltunk rá, hogy vérontás nélkül zajlott le az átmenet. Még egy pofon sem csattant, pedig most már úgy látom, hogy azért igény lett volna néhányra. Lehet, hogy nem mindig jó dolog, ha egy nép ennyire békésen, nyugodtan kezeli csak a konfliktusait" - idézte fel Kövér László. Bár erre nem tértek ki, de valószínűleg ennek köszönhető, hogy a rendszerváltás óta 15 évet kormányfőként töltő Orbán Viktor nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon.
Kövér László most már nem ígérne elszámoltatást sem
"Azt gondolom, hogy a 2010-et követő kormánynak semmi felelőssége nincs abban, hogy Gyurcsány Ferencet és tettestársait nem sikerült elszámoltatni. Jogállami keretek között ennyire futotta a magyar igazságszolgáltatás erejéből. Senki ne gondolja, hogy jobb lett volna, ha 2010-ben úgy állunk hozzá az elszámoltatáshoz, mint ahogy Gyurcsány fenyeget bennünket most" - válaszolta arra a felvetésre, hogy polgári oldalon ma is sokan elégedetlenek, hogy elmaradt az elszámoltatás, nincs-e ebben felelőssége az Orbán-kormányoknak. Mindenesetre, 2006. október 23. tizenötödik évfordulóján legalább kiderült, a Fidesz minden elszámoltatási ígérete üres hazugság volt...
Kövér László most már nem a Nyugat felé fordulna
"Miért gondoljuk azt, hogy nekünk a Nyugat az a mérce, amit el kell érni?" Kövér László kérdésének megértéséhez mindenképpen szükséges felhozni: Orbán Viktor miniszterelnökként (sem) esett át nemzetbiztonsági átvilágításon.
Kövér László és a potenciálisan likvidálandó tábora
"Ha megnézzük, hogy van-e különbség a nácizmus, a kommunizmus és az egyre inkább totalitárius jegyeket mutató liberalizmus között, riasztó hasonlósággal találkozunk" - Kövér László így vezette fel azt a monológot, amely azokról az erőkről szólt, amelyek fel akarják/fogják számolni az ezeréves Európát.
Ha itt abbahagyja, még elfért volna a többi Kövér-kijelentés között, de ezután az áldozatok szempontjából kezdte vizsgálni a kérdést. Ugyanis a fideszes politikus szerint a nácizmus és a kommunizmus, valamint a liberalizmus között "van viszont egy különbség, ami különösen félelmetessé teszi a jövőt":
"A nácik és a kommunisták is objektív kritériumok alapján jelölték ki a megsemmisítésre ítélt ellenséget. A nácik a faji alapon alacsonyabb rendűnek tekintett népeket, a kommunisták pedig az osztályellenségeket. Ha valaki történetesen zsidónak vagy „burzsujnak” született, nem volt esélye elkerülni, hogy az ellenségek listájára kerüljön. Ma a liberálisok okosabbak, mert nem az ellenséget jelölik ki, hanem a „jó emberek” körét, és mindenki „szabadon” eldöntheti, hogy az egyre növekvő erkölcsi és egzisztenciális nyomás közepette beáll-e a „jó emberek” közé, ahol védettnek tekintheti magát, vagy inkább marad a különböző „fóbiások”, „rémisztő képződmények” és „klímabűnözők” potenciálisan likvidálandó táborában."
Azt állítani, hogy a valóban - egyébként kényelmetlenül - uralkodó cancel culture akkora károkat képes okozni, mint egy náci haláltábor, vagy a szovjet Gulag, az azért tényleg túlmegy egy civilizációs határon, és egyszersmind az áldozatok emlékének is relativizálása.
- bár nem éltem akkor, de nem tudom elképzelni, hogy a jelenlegi életünk (még ha nem is érthetek én sem egyet az ideológia harcokkal) félelmetesebb lenne, mint az átkosban, vagy nyilasuralom alatt élni.
Leszámítva a velünk létező klímaválságot - de arról a kétunokás nagyapa nem beszélt.