A 2527 oldalas vádirat szerint Gülennek "fegyveres terrorszervezet alapítása és irányítása", "terrorizmus finanszírozása", "az alkotmányos rend megváltoztatásának kísérlete", valamint "a kormány megdöntésének kísérlete" miatt bírák elé kell állnia.
A jelentés szerint az általa kialakított hálózat hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába, és ebben a folyamatban Gülen saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott.
A szövegben az is szerepel, hogy bizonyos üzletemberek ajándék címén anyagi támogatást nyújtottak a mozgalomnak, az Egyesült Arab Emírségeken, Dél-Afrikán, Tunézián, Marokkón, Jordánián és Németországon keresztül juttatták a pénzt az Egyesült Államokba.
A per további száz vádlottja két évtől tényleges életfogytig terjedő börtönbüntetésekre számíthat. Tizenhárom fő előzetes letartóztatásban van.
A török vezetés szerint Gülen és a "párhuzamos állam" 2013-ban egy korrupciós botrány kirobbantásával meg akarta dönteni Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök hatalmát.
A jelenleg államfő Erdogan a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy
"teljesen elvágja üzleti kapcsolatait annak a mozgalomnak, amelynek kezéhez vér tapad." A Gülen által terjesztett "vírus" elterjedt egész Törökországban, ezért szükség van az ország "megtisztítására"
- fogalmazott.
A török elnök felszólalásaiban ismét kilátásba helyezte a halálbüntetést, amelyet a parlament az európai uniós csatlakozás szándékával törölt el 2004-ben.
Binali Yildirim jelenlegi miniszterelnök múlt szombaton kijelentette: "Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak. Ez befolyásolja azt is, hogy Törökország mennyire lesz Amerika-ellenes."