Péterfalvi Attila a Magyar Nemzetnek adott, a napilap pénteki számában megjelent interjúban arról is beszélt, hogy a letelepedési kötvényeknél is közpénz van, így valamilyen mértékű átláthatóság elengedhetetlen. Ha valaki le akar telepedni, és azért itt fizet, akkor az közpénz. Ugyanakkor megjegyezte: a hatályos szabályok szerint az adatvédelmi hatóság hivatalból hatósági eljárást tud indítani, vizsgálati típusú eljárást nem. Ehhez bejelentés kellene ugyanis.
A NAIH elnöke kitért arra is, hogy a Nemzeti Választási Irodánál botrányt okozó kopasz férfiak arcát miért nem kell kitakarni a médiában látható felvételeken. Mint mondta, ezek a férfiak tevékenységük alapján közéleti szereplőknek minősülnek. Az adatnyilvánosság kérdése szerinte a népszavazási kérdéseknél is előkerült. Feltette a kérdést: miért nem nyilvános adat az, hogy milyen kérdést akartak beadni februárban a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) történt botrány idején az ott megjelent kigyúrt, kopasz férfiak, akik – mint kiderült – Erdősi Lászlónét segítették? Ezt senki, a Nemzeti Választási Bizottság sem vizsgálta, csak egy fotó alapján derült ki, hogy egyiküknél épp Erdősiné kérdése volt a mappában - mondta.
Péterfalvi Attila a vagyonnyilatkozati rendszerről szólva úgy vélekedett: az, hogy mije van valakinek, amikor megválasztják vagy kinevezik egy pozícióra, nem közérdekből nyilvános, hiszen az az ő privát vagyona. Ilyen esetekben aki igazából elszámoltathat, az az adóhatóság, hiszen birtokában van minden információ. Ez a rendszer szerinte semmire sem jó, csak egy politikai fegyver, és csemegézésére alkalma
Felhívta a figyelmet arra is: a közfeladat közérdekű adatokat hoz létre, a közérdekű adatok pedig nyilvánosak. Szerinte még nem ment át eléggé a köztudatba, hogy minden, amit az állam csinál, nyilvános. Az állam nem kegyet gyakorol, amikor adatot szolgáltat, hanem az a természetes. Az a kivételes, hogy valamiről ne mondja meg, hogy miért csinálja. Emlékeztetett: a közérdekű adat eltitkolása, meghamisítása bűncselekmény.