Dúró Dóra leszögezte: a Jobbik szerint a legfontosabb, hogy az oktatásra szánt GDP-arányos ráfordítás növekedjen.
GDP-arányosan:
2003-ban 5,6 százalékot költöttünk oktatásra,
2013-ban 3,9 százalékot költöttünk oktatásra.
Ezzel a mutatóval regionális szinten is sereghajtók vagyunk.
A nemzeti ellenzék oktatáspolitikusa szomorúan konstatálta: a közoktatási vitában olyan pártpolitikai érv is megjelent, amelyet a Jobbik nem a megoldás irányába mutató tényezőnek gondol. Ezzel szemben a nemzeti párt egészen más szempontból közelíti meg ezt a témát.
„Mindannyiunknak azt kellene feltételezni a másikról, és ezt is kellene képviselnie a vitában, hogy az oktatás szakmai problémájának a megoldásán fáradozik. Hogy választ keres a finanszírozás, az állami fenntartás kérdésére, illetőleg azon dolgozik, hogy méltó munkakörülményeket teremtsen a pedagógusoknak, és hogy a gyerekek XXI. századi iskolákban váljanak versenyképessé a nyugat-európai társaikkal szemben”
– fogalmazott Dúró Dóra.
A Jobbik ezt a magatartást képviseli, és elvárja a kormánytól, hogy szakmai javaslataira érdemben reagáljon.
A felzárkóztatási politikáról elmondta, hogy az az oktatás terén is csődöt mondott.
Öt év alatt körülbelül 160 milliárd forintot költött el a magyar állam felzárkóztatási célokra, ehhez képest a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya növekedett, annak ellenére is, hogy a gyerekszám csökkent – figyelmeztetett a képviselő.
Összegezve:
a Jobbik szerint az oktatás lehet az egyik olyan terület, amely példaértékű lehet a felzárkózásban, és a társadalmi mobilizálásban.