A kormánypárti szavazók 48, az ellenzékiek 68, a párt nélküliek 48 százaléka, a teljes népesség 56 százaléka egyetértene azzal, hogy a 2022-ben összeülő parlament tegye lehetővé a köztársasági elnök közvetlen megválasztását – írja a Telex a Závecz Research május 8. és 17. között lezajlott kutatására hivatkozva. Az ötletet a fideszesek 30, az ellenzékiek 25, a párt nélküliek 26 százaléka ellenzi, ami a teljes népesség 30 százalékát teszi ki.
A kutatás szerint tehát
ne pedig az Országgyűlés.
A Jobbik szerint az emberek válasszák meg Áder utódját
Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: most, amikor az ellenzéki együttműködő pártok jó néhány pontban már megmutatták azt, milyen irányba kívánják hazánk közjogi berendezkedését elmozdítani, érdemes szót ejteni a közvetlen államfőválasztásról is.
Áder János Schmitt Pál plágiumbotrány miatti bukását követően, 2012 májusában lett köztársasági elnök, másodszorra pedig még az első hivatali idő lejárta előtt, 2017 márciusában választotta meg a Ház. Ez a megbízatás jár le épp a választások előtt, és miután az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, mindenképp új lakója lesz a Sándor-palotának.
A szocialista Molnár Gyula javaslatát, hogy Áder utódját már az új összetételű országgyűlés válassza meg, a kormánypártok még tárgysorozatba sem vették. Molnár itt az 1989-es, „négyigenes” népszavazásra hivatkozott, felidézve a rendszerváltáskori szándékot, hogy
A Závecz kutatása szerint ennek is lenne társadalmi támogatottsága.
A fideszesek 49, az ellenzékiek 61, míg a párt nélküliek 42 százaléka, összességében a teljes népesség 52 százaléka ért egyet azzal, hogy Áder utódját már az új összetételű országgyűlés válassza meg. Ellenzi a fideszesek 40, az ellenzékiek 33, a párt nélküliek 31 százaléka, azaz összességében a lakosság 35 százaléka.
A két kérdésben, tehát a közvetlen államfőválasztásra, illetve Áder utódja megválasztásának idejére vonatkozó kérdésben mindössze a népesség 14, illetve 13 százaléka nem mondott véleményt.