Ugyanis, ha be is akadnak a kormánypárt üzenetei a szavazóknál, még saját táboruk sem feltétlenül azokat a következtetéseket vonja le belőlük, amit a Fidesz felső vezetése szeretne.
CEU
Legékesebb bizonyíték erre, hogy a CEU bezárásával kapcsolatban saját táborukat is sikerült alaposan megosztaniuk:
a Fidesz-szavazók 34 százaléka egyetért azzal, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni az intézményt, 35 százalékuk viszont elutasítja az erre való törekvéseket, 27 százalék nem válaszolt, vagy azt sem tudja, mit gondoljon a helyzetről (a maradék 4 százalék szerint a kormány nem is akarja bezáratni az egyetemet).
A nem kormánypárti szavazók pedig egyértelműen ellenzik a CEU vegzálását: az MSZP-sek 82, a jobbikosok 73, a bizonytalanok 70 százaléka nem ért egyet az iskola szívatóra állításával.
A szocialista szavazókon kívül azonban szinte mindenki (77%) úgy véli: a CEU Soros György bázisa. A válaszadók 58 százaléka (kivéve az MSZP-szimpatizánsokat) elképzelhetőnek tartja, hogy az egyetem törvénysértő módon működött, illetve a liberálisok fészke. Ezekkel a megállapításokkal együtt, a szavazók mégis homlokegyenest más következtetésre jutnak a CEU kapcsán, mint a kormány.
Civilszervezetek
A civil szféra megítélése kapcsán az látszik, hogy a szavazók többsége igényt tart egy, a kormányt kívülről ellenőrző, erős civil közegre, amivel a Fidesz szimpatizánsainak 61 százaléka is egyetért (az ellenzék esetében 80 százalék körül mozog ez az arány).
A többség (57%) ugyanakkor továbbra is azt gondolja, hogy külföldről támogatott szervezetek ne foglalkozzanak hazai politikával.
Ennek ellenére a megkérdezettek túlnyomó része nem osztja a kormány törekvéseit: 66 százalékuk szerint hiba lenne ellehetetleníteni a civileket.
Kelet, vagy nyugat?
A külpolitika terén szintén nem sikerült egyértelműen a nyugatot és Brüsszelt kijelölni ellenségként. 2016 novemberéhez képest idén áprilisban 17 százalékkal többen gondolták úgy, hogy a magyar külpolitika elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja (így összesen 26 százalék vélekedik így), miközben 57-ről 45 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint a hazai diplomácia hazai érdekeket képvisel.
Külpolitikai orientáció terén a megkérdezettek túlnyomó többsége (88%) úgy vélte, hogy jó viszonyt kell ápolnunk az Egyesült Államokkal, 66 százalék vélte úgy, hogy nyugati értékrendünk miatt inkább a nyugathoz kell közelednünk, 47 százalék szerint egyik nagy geopolitikai blokkhoz sem kell igazodnunk, és inkább nemzeti önállóságra volna szükség, az Oroszországhoz való közeledés gondolatát viszont mindössze 16 százalék érezte magáénak.
A konkrét nagyhatalmakkal való szimpátia terén még mindig az Európai Unió vezet (összesítésben 53 százalék húzna Brüsszelhez), de minden szavazótáborban az önálló, független magyar politika a második legvonzóbb opció (ezt 26 százalék támogatná). Oroszország és az Egyesült Államok közel sem élveznek ekkora támogatottságot (előbbi felé 8, utóbbihoz 6 százalék orientálódna).
