Miközben a Fidesz-KDNP támogatói egységet mutatnak, az ellenzéki szavazók közel kétharmada a szankciók szükségessége mellett áll ki, és alig tizedük osztja egyértelműen a kormányzati álláspontot. A Mi Hazánk szavazóinál egyfajta bizonytalanságot figyeltek meg, közel felük a kormánypárti véleménnyel ért egyet, majdnem negyedük azonban a szankciók mellett teszi le voksát - derül ki az IDEA Intézet frissen közölt közvélemény-kutatásából.
A reprezentatív felmérés szerint a magyar társadalom 32 százaléka a háború következményeit nem az európai gazdasággal kívánja megfizettetni. Tizenhat százalék szerint a szankciók nélkül „az orosz agresszió már rég elérte volna célját”; további 14 százalék úgy látja, hogy „nem szabad hagyni, hogy a háborús fegyveres konfliktus még jobban elszabaduljon, ennek pedig ára van, és azt az orosz gazdaság is jelentős mértékben megfizeti”.
Mint írták, relatíve magas a bizonytalanok és a válaszmegtagadók aránya is: a kérdezettek 34 százaléka nem tudott vagy nem kívánt állást foglalni a szankciók megítélésében.
Megállapították, hogy ez alapján
a magyar társadalom erősen megosztott a szankciók kérdésében.
A kormánypárti szavazók 80 százaléka, a Mi Hazánk híveinek pedig 44 százaléka kontraproduktívnak tartja az Európai unió által Oroszországra kivetett szankciókat, ám az ellenzék szavazóinak 65 százaléka bízik a szankciók hatásosságában.
Az ismeretlen preferenciájúaknál magas a nemválaszolók, valamint a kérdésben bizonytalanok aránya (62 százalék), ugyanakkor több mint negyedük (26 százalék) a szankciók hatékonysága mellett foglal állást, és csak 9 százalékuk tekinti kétségtelenül hatástalannak a korlátozó intézkedéseket.