Ókori álmok
A történeti krónikák sok különös álmot jegyeztek fel, gondoljunk csak Emese különös látomására, aki egy turulmadarat látott keblére szállni, amely azt az örömhírt hozta, hogy hamarosan fia születik. Hasonló történt Mandánéval, a méd királylánnyal, aki nem turult, hanem egy fát látott álmában, amelynek ágai beterítették Ázsiát és Európát. Hamarosan életet adott Kürosznak, a perzsák nagy- hódító sahjának. Később Daj Szecsen, Dzsingisz kán apósának jövendölte meg az álma, hogy hamarosan fontos vendégek érkeznek hozzá: megjelent előtte a fehér sólyom, a nagy mongol uralkodók totemállata. Emlékezzünk a kelet-római uralkodóra, Macrianus-ra, aki úgy látta álmában, hogy eltört Attila íja. Ebből megtudta, hogy a nagy hun király távozott az élők sorából.
Jeles napok
A magyar néphit szerint alvás közben a lélek és a test kettéválik, és a lélek elkalandozva megláthatja a jövendőt. Ezért hittek a régiek az álomnak és megpróbálták a jeleneteket megfejteni. Különösen a Luca napi (december 13.) és a karácsonyi álomnak hittek. Máig él az a babona, hogy valóra válnak az idegen helyen álmodott dolgok is, de előtte este meg kell számolni a gerendát, vagy a sarkokat.
Szerelmesek álma
A hajadon lányok régen szerették volna megálmodni, hogy ki lesz a jövendőbelijük, ezért számos praktikához folyamodtak. Sokan megfordították este párnájukat, hogy kedvesük meglássa őket. Január 21-én, Ágnes napkor éjjel megálmodhatták jövendőbelijüket, ha egész nap böjtöltek. Szent György napkor szintén megtörténhet ez a csoda, de előző este meg kell kerülni a házat, utána lába között nézzen be a kemencébe. Télen Katalin és András nap az igazi szerelemjósló nap, amikor megálmodhatják a lányok, hogy ki lesz a kérőjük.