Tehát jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a NATO tagországok által felszerelt kurd erők néznek farkasszemet a szintén NATO tag Törökország csapataival. De, hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a YPG soraiban ott vannak a különlegesen kiképzett, amerikai NAVY Seal katonái is. Mivel az egyenruhájuk szándékos módon gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a pezsmerga harcosokétól, így az is előfordulhatna, hogy harcba keverednek a török katonákkal együttműködő Murád Szultán Brigádok iszlamistáival. Egy ilyen incidens megtörténtét Washington és Ankara is el szeretné kerülni, ezért amerikai katonai tanácsadók is szerepet vállalnak a törökök hadműveletek tervezésében.
Nagy fejvakargatás lehet a Pentagonban
Miután augusztus közepén a szír kormányerők harci gépei intenzíven bombázni kezdték a kurdok állásait Washington bejelentette: harci repülőgépet küldött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen küzdő szárazföldi egységeknek többek között a kurd erők megvédésére. Kijelentették:
Világossá tettük, hogy az amerikai repülőgépek meg fogják védeni a szárazföldi alakulatokat, ha veszélybe kerülnek.
Ez a kijelentés a török beavatkozás után különösen érdekessé vált. Biztosra vehető, hogy a Washington nem kíván semmilyen konfliktusba bonyolódni Törökországgal, különösen azután nem, hogy a kudarcba fulladt júliusi puccskísérlet, Ankara által szellemi atyjának tekintett Gülen Amerikában van, és ez meglehetősen feszülté tette a két ország viszonyát. Az Egyesült Államok bizonyára el fogja engedi a kurdok kezét, ha a helyzet úgy kívánja.
Egyre valószínűbb, hogy Törökország elődleges célja nem az Iszlám Állammal történő leszámolás, hanem az utóbbi időben egyre jobban megerősödő és a terroristák, illetve a szír kormányerők elleni is komoly sikereket elérő kurdok gyengítése és megfékezése. Ez igazából nem jelent nagy meglepetést. Törökországban ugyanis jelentős kurd kisebbség él, fegyveres csoportjaik pedig már hosszú évtizedek óta küzdenek az autonómiáért. Várható volt, hogy a törökök nem fogják ölbe tett kézzel nézni, hogy a határos szír területeket szilárdan ellenőrzésük alá vonják a kurd erők.
Oroszország félre néz
Miután az egyre inkább megerősödő kurd csapatok néhány hete kiűzték Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőket Haszaka városából Moszkva számára is kellemetlenné váltak. Az oroszok ugyan közvetlenül nem támadják a kurdok állásait, de bizonyára Ankara nem mert volna betörni Szíriába Moszkva hallgatólagos jóváhagyása nélkül. Főleg azután nem, hogy tavaly novemberben ostoba módon lelőttek egy orosz vadászbombázót. Az incidensre Putyinék kemény gazdasági szankciókkal válaszokat, a két ország addig jónak mondható viszonya pedig mélypontra süllyedt. A súlyos károkat okozó konfliktust csak nemrég, a török bocsánatkérés után sikerült részben elsimítani.
Megkínozzák kurd foglyaikat az Ankarával szövetséges iszlamisták
A legnagyobb közösségi portálra olyan fényképek és videofelvételek kerültek fel, melyen a Törökországgal szövetséges és a mostani hadműveletekben is szerepet vállaló "mérsékeltnek" tekintett Jaish al Fatha katonái kurd foglyokat bántalmaznak. Egyes információk szerint kivégzések is történtek. Kérdés, hogy mit mond majd erre a Nyugat és Washington? Bizonyára semmit...
Nem látszik fény az alagút végén
Szíria jelenleg is a nagyhatalmak olyan véres sakktáblája, ahol mindenki annak az oldalára áll, ahogy pillanatnyi érdekei kívánja. Nem lehet úgy komolyabb lépéseket tenni, hogy az ne okozzon komolyabb érdeksérelmet valamelyik félnek. Ezért aztán esély sincsen arra, hogy a konfliktus belátható időn belül rendeződjön. Ez pedig, áttételes módon a menekültáradat által egész Európára, így Magyarországra is hatással van.